A KönyvKereső szolgáltatás csak regisztrált ügyfeleink számára elérhető.
Hogy igénybe tudja venni, kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon oldalunkon.
A lírikus alkatú Móricz Zsigmondot már prózai munkáiból is ismerhetjük, ám versei még ma is...
Igényelhető
Utolsó ismert ár:
432 Ft
Ugrás a/ 16oldalra
Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Édesanyja Pallagi Erzsébet, aki papleány volt, édesapja igazi, kemény ötholdas magyar parasztember: Móricz Bálint földműves, építési vállalkozó, aki egy ideig módos parasztgazdának számított. Testvérei Móricz Ida és Móricz Miklós. Anyai nagyanyja özvegy Pallagi Józsefné Nyilas Katalin. Az édesapa vállalkozásokba fogott, ám üldözte a balszerencse, s így a család embertelen nyomorba került, Prügyre költözött. Móricz Bálint napszámosként tartotta el hét gyermekét, s oly keményen dolgozott, hogy felesége kívánságára az összes gyermeket taníttatni tudták. Debrecenben kezdett tanulni, innen Sárospatakra (1894-97), majd Kisújszállásra került, ahol leérettségizett. Debrecenben teológiát hallgatott, majd jogra járt, Pesten bölcsészhallgató volt, ám egyiket sem fejezte be. Nagy élmény volt számára, hogy Négyessy László stílusgyakorlatain részt vehetett. Ezek az összejövetelek sok kezdő művész számára adtak biztos kiindulást és alapokat. Móricz itt találkozhatott többek között Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Juhász Gyulával, Tóth Árpáddal, Bánóczy Lászlóval, Oláh Gáborral, Benedek Marcellal. Móricz Zsigmond 1928-ban 1903-ban Mikszáth Kálmán vonzására az Újság gyermekrovatának szerkesztője lett. A Kisfaludy Társaság megbízásából népdalgyűjtésbe kezdett, s 1903-1905 folyamán Szatmár falvait járva rengeteg dalt, köszöntőt, találós mesét, játékot gyűjtött. Neki köszönhetjük a Kállai kettős szövegét is. 1905-ben házasságot kötött Holics Eugénia tanítónővel, azaz Jankával. Három lányuk (Virág, Gyöngyi, Lili) maradt életben, fiuk meghalt. Janka 1925-ben öngyilkos lett. 1908-ban a Nyugatban megjelent Hét krajcár című novellája, azonnali hírnevet hozott, felszabadította benne a kortársaihoz viszonyítva páratlan élet- és élményanyagát. Sorra születtek sikeres regényei, elbeszélései. A háborúban haditudósító volt, életközeli bemutatást adott a katonasorsról (Például: A macska, Kissamu Jóska). Sokat várt az őszirózsás forradalomtól, naiv hittel várta a Tanácsköztársaságot. Nyárra kiábrándult, ártatlanul meghurcolták, úgy érezte, félreismerték. 1912-ben házat épített Leányfalun, kezdetben a nyarakat töltötte ott, 1936-ban végleg oda költözött. 1929-33 közt együtt szerkesztette a Nyugatot Babitscsal, ám ellenkező szemléletük miatt otthagyta őket. 1939-től a népi írók atyjaként a Kelet Népe szerkesztője lett. 1937-ben szakított második feleségével, Simonyi Máriával is. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével, aki fogadott lánya lett. Az egykori lelencgyerekről mintázta Árvácskát azonos című regényében. A lány gyerekkori történeteiből 28 novellát írt. Az író naplójából kiderül, hogy Csibe a szerelme-szeretője volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben - örömében, hogy Gyöngyi lányának gyermeke született, rosszul lett és pár nap múlva meghalt.
Ez a Móricz versike megunhatatlan, már nagymamáink is kívülről fújták, mégis újra és újra fel kell lapozni. Ez a kötet most modern, nagyon aranyos illusztrációval kiegészítve örvendezteti meg a legkisebbeket.
Szívfájdító történet egy árva kislányról, kinek mostoha sorsa híven tükröz minden megszégyenített, megalázott gyermeki lelket. Ítéletet mond az 1920-30-as évek világáról, érezzük a sorok olvasása közben, mennyire vágyakozik Móricz a jóság, az emberiesség után, mennyire elítéli a barbárságot, az embertelenséget. Szomorú, de kihagyhatatlan mű, mely olvasójában mély nyomot hagy.
Kopjáss István élete gyökeresen megváltozik: szürke hivatalnokból Zsarátnok városának főügyészévé választják meg. A szorgalmas és becsületes fiatalembernek új kihívásokkal kell megküzdenie, azonban nem szakmailag kell fejlődnie. Sokkal inkább a korrupció erkölcsöket lelohasztó mocsárból kell kirángatnia magát, mert abba egyre jobban belesüllyed. Nem csoda, hisz Zsarátnok izzik a korrupciótól. Istvánnak azzal kell szembesülnie, hogy rokonainak száma növekszik, mivel az ő segítségével próbálnának érvényesülni. Ráadásul a sertéstenyésztő körül is bűzlik valami. A szálak egészen a polgármesterig vezetnek és a tragédia a levegőben lóg. Móricz Zsigmond hűen mutatja be az 1920-as évek Magyarországának nyomortól, képmutató dzsentriktől és mindenre kapható politikusoktól hemzsegő rohasztó világát. A Rokonok üzenete még ma is megállja a helyét, hisz majdnem száz év alatt semmi nem változott -- a kéretlen rokonok ma is a spájzban vannak, a politikát és a közéletet pedig áthálózza a korrupció. A regény olvasása során rádöbbenünk arra, hogy Magyarországon a rokonság örök.
A magyar irodalom klasszikus műve. Még ma is elvarázsol. Minden megszépül a történetben, kivirágzik, mint Hitves Zsuzsika és Darabos Jóska szerelme. A szépség és tisztaság fényében még élesebben látszik a társadalom kietlensége: szegénység körös-körül és kiszolgáltatottság, a hozomány egy malac és tyúktollal tömött menyasszonyi párna. Ez már nem egy idilli, nagyon is szigorú társadalomkritika. Ebben a haláltól sem félő szerelemben nőtt a kis Zsuzsi nővé, akinek élete már összefonódott Jóska életével. Rajta fiatalok, olvassátok el a művet, fedezzetek fel egy régi világot. Ti, idősebbek pedig olvassátok újra ezt a gyöngyszemet, nosztalgiázzatok, könnyezzétek meg ezt a szép szerelmet...
"hogyan lehet megregulázni a ravasz rókát, aki a szegényember tyúkjaira éhes." Én ezt nem egészen így látom... A klasszikus mese ugyanis azt is tartalmazza, hogy a róka megmenti a szegényember életét. Az emberét, aki magától képtelen rájönni, hogy álljon meg a medvével szemben, s a "ravasz róka" segítségére szorul. Fizetni viszont nem szeretne a segítségért, sőt az életéért. Bár a történet akár szórakoztató is lehetne, szerintem nem árt meggondolni, mit tanítunk a gyermekeinknek.
Senk nem írt egy kötelező olvasmányhoz, illetve egy ekkora regényhez!
Én 14-15 éves voltam mikor a kezembe kerűlt, és olvastam el, nagyon tetszett. Engem Lina és Pista kapcsolata érdekelt benne, attól függetlenűl, hogy nem ez a lényeg.:)
Megírom, hogy mikor írok: 2008. április 21.
Nekem pont hogy a vége miatt teszik...mert nem minden úgy alakul, ahogy eltervezzük, vagy ahogy kellene alakulnia...és ez teszi valóságossá. Nekem legalábbis... :)
Szerintem ez a könyv nem csak ifjúsági regény (mint ahogy a legtöbb ifjúsági regényről ez elmondható). Manapság is léteznek ilyen gyerekek, csak körül kell nézni. A könyv pedig az egyik legjobb magyar regény!
klasszikus történetek, barátságos rajzokkal, a gyerekek igazán közel érezhetik magukhoz ezt a könyvecskét :)
engem mindenképp emlékeztet a szép gyerekkorra... :)
Nekem teszett a könyv mert Misivel történtek jó de rossz dolgok is. Habár egyedül a vége nem tetszett mert arra számítottam; hogy a kisdiák visszakapja a reskontóját ésgazdagok lesznek.Misi pedig a kollégiumban fog tovább tanítani. Bellával pedig majd összejönnek.
ez a konyv egy nagyon erdekes szamomra! sokat tanultam belole es megismertem a szereplok jellemet! a regi elet nem volt konnyi.sokan zugolodtak akkorjaban. a konyv nekem nagyon tetszett es masnak is ajanlom aki meg nem olvasta es ezt. megtanultam orokre,hogy jo es engedelmes kell legyek mindorokre!!!
Arvacska tortenete nagyon szomoru. Sajnos ugy mutatja be a vilagot ahogy van. KEGYETLEN, SZIVTELEN, GONOSZ. Es ebben a vilagban akik legjobban szenvednek azok a gyerekek.
Móricz meséi még mindig fantasztikusak, az új illusztrációk pedig csodálatosak. Kislányom imádja!