Erdély - Trilógia - TÜNDÉRKERT, A NAGY FEJEDELEM, A NAP ÁRNYÉKA

"Én a legtöbb munkámmal úgy vagyok, hogy újra- és újraírni szeretném. Az még csak hagyján, hogy ha lapban megjelenik valami, teljesen újraírom, mintha csak skicckönyv volna a már egyszer megjelent forma, hiszen folytatásban írom őket, s így az ember visszafelé nem korrigálhat, de a régi könyveimet ugyanígy újjá kívánom önteni, még a novellákat is."Móricz Zsigmond életművében nincs még egy olyan írás, amelynek koncepcióját az újraírás vágya oly mértékben alakította volna át, mint az Erdély című történelmi regénytrilógiáét. Fellángolások ("...számomra komoly, fehér alkotás. Morális nyugalom") és kételyek közepette (Az az érdekes, hogy bennem maradt valami szorongás, és soha nem mertem bele se nézni ebbe a szövegbe"), hosszú vajúdás után született meg a mű. A téma fölbukkanásától a végleges szöveggé formálásig negyed század telt el. Bethlen Gábor alakja nagyon korán foglalkoztatta Móricz regényírói fantáziáját.A kiadástörténetnek azt a hagyományát folytatjuk, amely a teljes szöveg közreadását szorgalmazza. Megtartjuk az Erdély összefoglaló címet is. A háromkötetes megjelentetés 1939 óta tartó tradícióját azonban az Osiris Klasszikusok életműkiadás-szerkezete miatt megszakítjuk. A regényeket egy kötetbe soroljuk, de megtartjuk önálló címüket, alcímüket. A kötet szerkezetét a regények elején található Báthori-, Bethlen- és Károlyi-címerekkel tagoljuk.