A KönyvKereső szolgáltatás csak regisztrált ügyfeleink számára elérhető.
Hogy igénybe tudja venni, kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon oldalunkon.
Szegényparaszt családból származott, atyja, Móra Márton foltozó szűcslegény, majd mester, anyja, Juhász Anna kenyérsütő asszony. Tanulmányait - a család szegénysége miatt - nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított mint segédtanár a Vas vármegyei Felsőlövőn.
Innen még a század elején mint a Szegedi Napló munkatársa került Szegedre. A lapnak 1913-1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amely nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója.
Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jellegű tanulmányai: A kunágotai sírok (Régészeti tanulmány. Szeged, 1926). Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.
Pályáját versírással kezdte (Az aranyszőrű bárány, elbeszélő költemény, Szeged, 1902; Szegénysoron, Szeged, 1905), később is írogatott verseket (Könnyes könyv, Budapest, 1920). Elbeszéléseiben és regényeiben a parasztság kiszolgáltatottságának egyik legérzékenyebb ábrázolója. Szépprózáját kitűnő mesélőkészség, higgadt humor és az élőbeszédhez közelálló világos magyaros stílus jellemzi. Mint publicista játékosan, ironikus irányban is bátran bírálta a Horthy-korszak társadalmi igazságtalanságait és visszásságait. Ennek adott hangot a Hannibál feltámasztása c. regényében, amely az író életében önállóan nem jelenhetett meg, csak 1955-ben adták ki Szegeden - azonban több mint 200, nem az író szándékai szerinti változtatással (cenzúra) - 1956-ban pedig Hannibál tanár úr címmel filmre vitték.
1905-ben ismerkedett meg Szegeden Pósa Lajossal, aki az ifjúsági irodalom felé fordította érdeklődését. 1905-től Az Én Újságom c. gyermeklapba írt, 1922-ig több mint ezer írása jelent itt meg. Ifjúsági művei, amelyeknek ihlető anyagát gyermekkori élményei szolgáltatták a m. ifjúsági irodalom klasszikusává tették. Meleg barátság fűzte Juhász Gyulához. Művei több idegen nyelven is olvashatók
Az ember szívesen nosztalgiázik gyerekkora könyvei után, de öröm látni, hogy Reich, Réber és társai után is van élet. Pásztohy Panka illusztráció üdék és tüneményesek. Nem giccsesek, nem a népi naiv vonalat képviselik, nem csömörlik meg tőlük az ember. Fantasztikusak.
Könyvtári példányként olvastam először, de letehetetlen. Lebilincselő olvasmány, mely egyszerre nevettet, és szomorít el. Kellemes érzés látni egy család életét kellő humorral fűszerezve, és az ifj. Ferenc... mindenkinek azt kívánom, legalább annyi öröme legyen a gyermekében, unokájában, mint Móra Ferencnek volt.
Ugyan, nem ezzel a borítóval olvastam, de attól még a történet ugyanaz. Elárulom, hogy én most 16 éves vagyok, és talán olyan egy éve újraolvastam.Hát megmondom, nem találtam valami jónak.Persze szép a történet, de mégse egy nagydurranás, szerintem.Remélem nem sértő, hogy ezt írom egy ilyen regényre! Valahogy, nem volt az a ' nem tudom letenni könyv', sajnos.
Nagyon szép,megható könyv. Megtanít minket lemondani. Megtanít arra,hogy hogyan becsüljünk meg valakit és valamit,ami egyszerű,de értékes. Figyelemmel kísérhetjük,hogy hogyan válik egy önző,játékát féltő gyerekből derék szorgalmas kisdiák,aki másokért nem csak fáradni,de lemondani is képes. Nekem nagyon tetszet ez a gyönyörű könyv.
Nagyon jó a könyv:érdekes,vicces. 10-12 éves korig ajánlom. Remélem aki elolvassa annak nagyon fog tetszeni. a ravaszdi róka és családja elől minden madár meneküljön.
Nekem tetszik ez a könyv,mert amugy is sokat olvasok Móra Ferenc könyveiből.Ő kedvenc íróm és költöm is.A könyvben a kedvenc fejezetem a CINEGÉK KIRÁLYA.
Tök jó, igaz hogy könyv.