Monica Cantieni

Érdekes könyv. Ha Emma Donoghue A szoba című művével összehasonlítom, akkor annál kevésbé következetesen gyerekgondolkodással íródott. Nála végig egy gyerek szemével nézzük a világot, az írőnó és az olvasó. Monica Cantieni viszont néha többet akar, mint amennyit ez a "műfaj" elbír. Nála inkább azt érzem, megpróbálja elképzelni, hogyan gondolkodik egy gyerek. Ugyanakkor a nagypapához való szeretetteljes hozzáállás például kifejezetten gyermeki, mi, a rohanó világban élő felnőttek sajnos egyáltalán nem toleráljuk az öregek nyűgjeit. Szóval akár még tanulhatunk is ebből a könyvből.