Matthew Bogdanos

Eltűnt kincsek múzeuma A műkincstolvajlás világméretű probléma. Az elveszett műkincsek felét nem abban az országban találják meg, ahol a lopásra sor került, ráadásul még az Interpol sem nyomozhat. A megoldás elméletben-a lopott műkincsek nemzetközi adatbázisának létrehozása lenne, ez lenne az esély a lopott műkincsek azonosítására és visszajuttatására. Az Elveszett Műtárgyak Nyilvántartóközpontja ma már elérhető az aukciós házak számára, valami javulás bekövetkezet. Ahogy az adatbázis évről-évre bővült, egyre kevesebb alkalommal botlunk lopott műkincsekre. A lopott műkincsek kereskedelme hatalmas üzlet . Gyakran előfordul, hogy a kereskedők egy-egy alvó műtárgyra bukkannak, amelyről még nem derült ki valódi eredete, így e tárgyakat is igen jutányosan kaparinthatják meg. Ez a hatalma profit eredetének magyarázata. Mindezek fényében talán nem is olyan meglepő, hogy a legnagyobb aukciós házak, a leghíresebb kereskedők és legrangosabb vásárok kivételével a műkincskereskedelemben érdekelt személyek viszonylag ritkán keresgélnek adatbázisokban. A legnagyobb múzeumok és gyűjtők ma már csak az eredetet igazoló okmánnyal veszik meg a műtárgyat. Síron túli kiáltások a múzeumokban Valószínűleg ez a világ legkísértetiesebb műalkotása- Se vászon, se olajfesték, se szignó. A hivatalos értékbecslők értéktelennek tartanák. Egy magános, fényes, aranyszínű faragott fakeret, amely sötétbarna anyaggal bevonva áll a festőállványon. 199O. március 18-ának késő éjjele előtt ebben a képkeretben volt látható A koncert, egyike Johnnes Wermeer, holland festőművész jelenleg ismert 36 alkotásának. Mint Wermeer sok képe, a koncert is híresen rejtelmes. A bostoni Isabella Stewart Gardber Múzeum második emeletének egy nagy háttámlás, halványzöld viktoriánus kárpittal bevont szék állt a festőállvány előtt : előzékenyen odahelyzezték, hogy a látogató kényelmesen eltöprenghessen a festmény fénylő szépségén és titkain.1990-ben A koncert legnagyobb titka a holléte lett. Ebben az évben a ugyanis a Szent Patrik napi ünnepségeket követőmegrészegült zűrzavart és a holland teremből magukkal vitték a Vermeer képet tizenkét másik műkinccsel, többek között három Rembrandt festménnyel egyetemben. A Gardner Múzeumba érkező látogatót ma szívszaggató látvány fogadja: a szék c csupán e3gy üres keretre mered, örökké mered a veszteségeken. Világszerte sok múzeumban megállt az idő. Eltűnt Corot nyugalmat árasztó tájképe, Edward Munch Sikoly és Madonna című képei. A Montreali Szépművészeti Múzeum számára 1972. szeptember 24. volt a sorsdöntő nap. Ezen az éjszakán fegyveres rablók ereszkedtek alá egy tetőablakból, és miután megkötözték az egyetlen szolgálatban levő őrt tizennyolc festményt, és egyéb műtárgyat vittek el, amelyek közt volt Rembrandt, Corot, Pieter Brueghel, Delacroix és Rubens kép is. A műkincstolvajlás nagy üzlet. Több százezer eltűnt festményt és szobrot tartanak számon. A lopott régiségek adásvétele a drog és a fegyverkereskedelem után a harmadik helyen áll. Ez elérheti az évi hat millió dollárt megközelítő forgalmat. Az eltűnt műkincsek múzeuma A eltűnt műkincsek képzeletbeli múzeumában körülbelül 150 Rembrandt és ötszáz Picasso művet láthatnánk. A reneszánsz galériában végigsétálva Raffaello, Tiziano, Leonardo, Dürer, Rubens és Cavaraggio képeit csodálhatnánk meg. Az impresszionista szárnyban megtekinthetnénk Renoir,, Degas, Monet, Manet, Matissen, Pisarro, és Cézanne Piasarro barátja és egykori tanítványa-képeit. Utazást tehetnénk a nyugati művészet történetében Vermeertől Van Goghig, Constabletől és Turnertől-Dalin és Mírón át-Pollockig és Waarhoolig. Mégha e fantázia múzeum falára akasztott festmények valójában nincsenek is meg, azért a kollektív kulturális örökség részét jelentik, és hiányuk mindannyiunkat szegényebbé tesz. A művészet mint árucikk Fokozatosan tépte kis a műkincstolvajlás a műkincspiac szívét. Csak azért válhatott járványszerűvé, mert az elmúlt évtizedekben a művészeti tárgyak értékében meredek emelkedés figyelhető meg. A Sothebys- nek új elnöke volt- a kezdeményezőképességéről híres Peter Cecil Wilson személyében. Ő korában az MI5 ügynöke volt, aki rávette a lemondott egyiptomi Faruk királyt, hogy műkincsgyűjteménye lebonyolítását bízza a Sothebys aukciós házra. Wilson elnök elnöksége alatt még Erzsébet királynő is látogatást tett az aukciós házban., hogy megtekintsen egy aukcióra kerülő gyűjteményt, amely impresszionista képekből állt. Wilson mindebben kitűnő lehetőséget talált arra, hogy ismét vonzerőt és elismertséget szerezzen az aukciós kereskedelemnek. Ez volt az első alkalom, hogy a Southebys színes képekkel illusztrált kis katalógust adott ki az árverésre kerülő tárgyakról: ez hamarosan a közönség kifejezett elvárásává vált. Zárt láncú televízióláncot szereltek fel, hogy az épületből kinnrekedt tömeg is figyelemmel kísérhesse az aukciót.. Egy ötletes és példateremtő húzással egy felső tízezret megcélzó esti rendezvény keretein belül szervezték meg az árverést: az urak számára öltönyt és fekete nyakkendőt, a hölgyeknek estélyi ruhát írtak elő. Míg korábban a társadalom krémje szükséges rosszként tekintett az aukciós házakra. Mindezek után nagy meglepetést okozott, hogy 1958. október 15-ének estéjén a színész Kirk Douglas, Sir Winton felesége, a kor híres balerinája, Margot Fonteyn és a regényíró Sommerset Mougham egyaránt ott ültek az aukciós ház rendezvényén. A következmény az lett, hogy a nyilvános aukciók alkalmassá váltak, hogy az árakat még jobban felsrófolják. Az elkövetkező időkben a két legnagyobb aukciós ház forgalma kétszázszorosára nőtt, 1989-re a forgalom elérte az 5 millió dollárt. A képek ára folyvást emelkedik. A világ kilenc legdrágább festménye mind 1987 után került eladásra, egy Van Gogh kép például 82, 5 millió dollárért kelt el. Bizonyos képek ára még ennél is magasabb lenne, ha kalapács alá kerülnének. 1962-ben a Louvre 100 millió dolláros biztosítási kötvényt váltott ki a Mona Lisára a kép amerikai turnéja előtt. A híres festmény ezzel ekkor Guiness rekordott állított fel, mert ma ennek az összegnek minimum a hatszorosára biztosítanák. A bankok is bekapcsolódtak a műkincskereskedelmbe, japán bankok előszeretettel, vesznek kötvénnyel helyett impresszionista képeket, ara számítva, hogy az idő folyamán ezek értéke jobban növekszik, mint a pénzügyi papíroké. Az évek során több műtárgy is kétes hírnévre tett szert, elsősorban vételára miatt. Csak kevés ember hallott Picasso rózsaszaka alatt festett Fiú pipával című remekművéről azelőtt, hogy a 2004 előtt váratlanul megjelent a hírekben. Sokan, akik a televíziót látták, nem tudták volna azonnal megkülönböztetni egy Pollock-képtől- Azonban azzal, hogy 104 milliós árával messze a legdrágább képpé vált, amelyet aukción valaha is eladtak, jelentőségét-legalábbis pénzügyileg-lehetetlen lenne elvitatni. A kapzsi tolvajoknak viszont semmi esélyük, hogy a művet ellopják, ugyanis a vevú azóta sem fedte fel kilétét. A kötet szól a szervezett műkincsrablásokról, mind náci, mind a szovjet hatalom részéről- Több jogi problémát felvet, és ismertet néhány híres műkincsrablást és professzionális műkincsrablót.