Margaret Mazzantini

Évekkel ezelőtt olvastam, azóta is folyton bennem motoszkál, nem ereszt. Letaglózó, felejthetetlen!

A történet sodrása, drámaisága szinte letehetetlenné teszi a könyvet. Az írónő a tőle megszokott irodalmi (és valóban az, szép, ahogyan fogalmaz) stílusban ír. Ebben a könyvében is a mű a katarzis felé halad, az olvasóban egyre gyűlnek a kérdések életről/halálról a helyes és helytelen döntésekről.

Az írónő valóban "szépen ír" kifinomultan. Irodalmian. A történet felkavaró, valóban sokat ad a könyv. Békéről, háborúról. Mivé lesz az ember a háború poklában. Hihetetlen, ez a sok szörnyűség csupán pár kilométerre tőlünk zajlott. Mit meg nem tesz egy nő, ha gyermeket szeretne. Feltétlen elfogadásról és szeretetről, megbocsájtásról, valamint az élet átértékeléséről is szólt számomra a könyv. Valóban katartikus és felkavaró. Az eddig olvasott könyveim között az elsők között van mindenképpen.

Néhány napja tettem le Margaret Mazzantini Újjászületés c. könyvét. Az, hogy letettem, csak a könyv elolvasásának fizikai mozzanatát jelenti, ez ugyanis az a típusú mű, amit sohasem lehet valóban letenni. Sok felkavaró, csodálatos művet olvastam már. És több olyat is, ami a részemmé vált, válik. Ez a könyv ilyen és még közülük is kiemelkedő. Egy nő harca a gyermekáldásért, a szerelemért, egy férfi harca önmagával, a békéért, a nőért. Kettejük szövetsége a gyermekért, a szerelemért, a békéért, az elválás fájdalma, az újjászületés tisztító ereje, a legmélyebb emberi tudás valamiről, a háború rettenete , a pusztítás hiábavalósága, és még sorolhatnám mi minden ez a könyv, ugyanakkor bármit is írnék róla, kevés lenne. Miközben néhány ember sorsa örökre és még azon is túlra összefonódik, minden pillanattal mélyebbre és mélyebbre kerülünk a dél-szláv háború kegyetlenségébe, együtt jajdulunk fel Szarajevóval és szinte imádkozunk egy kis fellélegzésért és reményért, hogy mindjárt jobb lesz. De a háború nem tud mindjárt jobb lenni, a háború csak teszi a dolgát és szinte mindent elpusztít. Már csak ezért is el kell olvasni ezt a könyvet, hogy fogadalmat tegyünk, hogy mindent megteszünk a békéért, hogy megköszönjük azt, hogy békében élünk, hogy felébredjen bennünk valami olyan mély együttérzés, amit jó megtalálni magunkban, s így tudni, hogy képesek vagyunk emberként érezni. De érdemes elolvasni azért is, hogy jobban megértsük mi is az, hogy nő és férfi, mit jelent a szeretet, hogy mennyi árnyalata van az emberi érzéseknek, s hogy felismerjük a fájdalom túlélési lehetőségeit. Katartikus, könnyes, felemelő, szépséges könyv. Minden egyes szava beszél. Olyan, mint az élet maga. Akár félni is lehetne tőle, de bele lehet bújni is, megérteni, megélni, megérezni. Azt mondja a férjem, aki most olvassa a könyvet, hogy Nobel díjas írás, s nem győzzük dicsérni a fantasztikus fordítói munkát. Szóval akármelyik oldalról is nézzük, kihagyhatatlan élmény. A legjobb szívvel, szeretettel ajánlom mindenkinek.

Lenyűgöző könyv a szerelemről, és annak mélységes bugyrairól. Akinek nemcsak a történet sodró ereje fontos, hanem a megfogalmazás is, és nem veti meg a lírai hangvételű regényeket, tele gyönyörű hasonlatokkal és metaforákkal, mindenképpen olvassa el. Számomra letehetetlen volt, és nagyon megrázó: testileg és lelkileg egyaránt.

Valóban borzasztó, de nem a könyv, hanem a sztori. És tényleg letehetetlen. A bármilyen díjat nyert írók könyveit mindig fenntartással olvasom, de ez megérdemel minden díjat. Döbbenetesen őszinte, felkavaró írás. Olvasás közben filmként peregnek előttem az események. Nem csodálkozom rajta, hogy filmet is készítettek belőle. Nem ajánlom mindenkinek a könyvet, csak azoknak, akik nem félnek szembenézni a valósággal, a valóban őszinte emberi érzésekkel.

Annyira borzasztó volt, hogy nagyon hamar feldtam, nem bírtam végig olvasni.

5 a javából!!! Letehetelen.Naggyon érzelemgazdag és döbbenetes egyszerre!Izgalmas,érdekes és mélyenszántó gondolatokkal teli.Szivből ajánlom indenkinek!!