Julia Barrett

Amikor megkaptam a könyvet, hatalmas lelkesedéssel álltam neki az elolvasásának. Nagy reményeket tápláltam iránta, és örültem hogy nincs vége a történetnek. De azt kell hogy mondjam, hogy még sosem csalódtam egy könyvben ennyit...

Szerintem, igenis olvasható és nekem nagyon, tetszett. Lehet nem tökéletes, de nem hiszem, hogy elvárhatjuk akárkitől is hogy olyan jó legyen az írása mint Jane Austeé volt, mert ő páratlan volt az biztos. Mindemellett gondoljunk bele, ha nem ismernénk a Büszkeség és Balítéletet talán fel sem tűnnének ezek a hibák és egy kiváló könyvnek ismernénk el.

Szerintem is eléggé összecsapott művel állunk szemben. Bár a folytatást én is lelkesen vettem kézbe, de sajnos csalódást okozott. Nem tudom az alapmű milyen lehet, de a fordítást is csapnivalónak találom. Sajnálom! Pedig biztos jobb is lehetett volna.

Én most kezdtem el a könyvet, de sajnos velem is hasonlóan van, mint az előttem szólóval. Én elolvastam a Büszkeség és Balítéletet és a filmjét is láttam. Amikor elolvastam azt, úgy gondoltam, hogy ezt a történetet nagyon nehéz lenne folytatni. És tessék: mégis megtaláltam a polcon az Önteltség és önámítást, és izgatottan vettem a kezembe. De már akkor tudtam: sajnos ez a könyv valószínüleg nem fogja utólérni elődjét. Igazam volt, és ezt szívből sajnálom.

Lizzy és Mr. Darcy történetének imádójaként izgalommal vetettem bele magam ebbe a könyvbe, de hatalmasat kellett csalódnom. : ( Volt itt minden: tartalmi tévedés (pl. Wickham NEM szöktette meg Georgianát 15 évesen, ahogy J.B. állítja, Jane Austennél még úgy volt, hogy Mr. Darcy meghiúsította a szökést), hirtelen megváltozott jellemű karakterek (pl. Mary), borzalmasan nyögvenyelős "bonyodalom" (a csipkeügy), no meg bár szinte napi szinten követik egymást az események, egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy Jane épp szül, úgy, hogy előtte semmi utalás nem volt arra, hogy állapotos... Brrr... : ( Szóval összességében szerintem igencsak szánalmas a könyv, nem ajánlom senkinek, aki igazán szereti az eredeti történetet.

A történet ugyan folytatódik ott ahol az első rész befejeződött, de a cselekmény egy ideig szépen bontakozik ki aztán valahol a 140. oldal környékén hirtelen olyan érzésem támadt mindha a szerzőnek sűrgős dolga akadt volna és nagyon gyorsan szerette volna befejezni a történetet. Kár érte.

Nagyon tetszett az első kötet is,és nagyon örülök,hogy folytatta valaki ezt a csodálatos művet.Igazi kikapcsolódást nyújt mindenkinek.Szerintem gyönyörű szerelmi történet és örülök,hogy volt valakiben annyi szenvedély,és úgy megragadta az első kötet,hogy feladatának érezte folytatni.Igazán példát vehetne róla mindenki.Ez nem megvetendő,hogy folytatta,hanem dícséretre méltó.Aki ezt nem érti meg,az vessen magára. Kedves olvasó! Ha még nem olvasta Jane Austen büszkeség és balítéletét,akkor itt az idő,hogy belevesse magát e csodálatos remekműbe.Ha megtetszett magának a humorral átitattott szerelmi történet,akkor olvassa el a folytatását is. Nekem nagyon tetszett.Mindenkinek ajánlom,aki érettnek hiszi magát Elizabeth és Mr.Darcy történetéhez.

Nekem nagyon tetszett a könyv, nem tartom véletlennek, hogy Julia Barrett folytatta a könyvet! Egyébként meg De gustibus non est disputandum!!

Nekem nagyon tetszett a könyv,nem véletlen, hogy ez a nő folytatta a könyvet! Én adnék neki legalább 4 pontot!

Vékonyka utánzat, eredeti ötlet nélkül. Valami halovány cselekmény a 200.oldaltól. A 2-es osztályzatot is igazán csak azért adnám, mert dolgozott a könyvvel a fordító és a nyomda.