Johan Huizinga (1872–1945) nagy hatású holland történész,
egyetemi tanár. A késő középkori és kora újkori európai történelemről,
irodalomról és művészetről írt művei az egyetemes művelődéstörténet népszerű
klasszikusai. Az 1920-as évek végétől a politikai és társadalmi fejlemények
hatására jelentős tudománydiplomáciai tevékenységet vállalt. Bátran kiállt a
fasizmus ellen, 1942-ben a németek ezért internálótáborba zárták. Huizinga
kultúrkritikai munkásságával nagy ismertséget szerzett már a harmincas években
Magyarországon is, 1939-ben a Magyar Tudományos Akadémia is tiszteleti tagjává
fogadta.