Jacek Dehnel

Három éve lengyelül olvastam ezt a könyvet. Nagyon tetszett, most kezdtem éppen újraolvasni. Csak kíváncsiságból írtam be a google magyar keresőjébe, hátha lefordították már magyarra. És éppen most jelent meg! Megrendeltem, mert szeretném, ha a lengyelül nem beszélő családtagjaim is elolvashatnák. Elég szövevényes a történet, de a fiatal író mesterien szövögeti a szálakat. A nagymamája áll a regény középpontjában (ő Lala, azaz Baba), tulajdonképpen a nagymama folyamatos meséit, visszaemlékezéseit, történeteit szövi regénnyé. Csodálatos regény az egymást követő generációkról, a családtörténetről, a családszeretetről - és az elmúlásról. Eleinte nem könnyű követni, ki kinek a kicsodája, és hol is van a helye a történetben, de aztán "kialakul". Még nincs a kezemben a megrendelt könyv, de már morogtam a fordítás miatt. A Kalligram Kiadó oldalán el lehet olvasni a könyvből egy 4 oldalas részletet. A fordítás sok helyen nehézkes, és ezen a 4 oldalon már a következők bökték a szememet: - ha az ember gyémántokat, smaragdokat és egyebeket varr bele a kabátjába, akkor nem a HAJTÓKÁJÁBA varrja, hanem a bélésébe - házasságot az ember nem fogad, hanem köt Na, majd elleszek a maradék háromszáz-egynéhány oldallal is. Biztos nem lehetett könnyű lefordítani - de nem volt valahol egy lektor?