A KönyvKereső szolgáltatás csak regisztrált ügyfeleink számára elérhető.
Hogy igénybe tudja venni, kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon oldalunkon.
Francia regényíró és művészeti kritikus. A világirodalom jelentős alkotója, a naturalista irányzat megteremtője volt. Élete; Apja olasz származású mérnök volt, akinek korai halála után a család rossz anyagi körülmények közé került. Zola az aixi gimnáziumban Paul Cézanne iskolatársa volt, barátságuk sokáig meghatározta mindkettejük munkáját. Zola érettségije Párizsban nem sikerült, ezért munkát vállalt. Előbb kifutófiú- és csomagoló lett az Hachette könyvkiadónál, majd a reklámosztályra került, amelynek egy idő múlva vezetője lett. A kiadói munka révén megismerkedett a kor néhány jelentős írójával. Első regényei után elhagyta a kiadót. 1870-71-ben a versailles-i ideiglenes nemzetgyűlésről tudósított. Megismerkedett néhány impresszionista festővel, így Édouard Manet-val, és az új festői törekvésekről több cikket írt, melyeket kötetbe gyűjtött: ezeknek nagy visszhangjuk lett. Sikeres munkái után házat vásárolt a Párizs melletti Médanban. Hatalmas regényciklusának befejezése után újabb ciklust tervezett. Ellátogatott Lourdes-ba, Rómába - ahol regényeinek vatikáni \\\"indexesítése\\\" (tiltott könyvnek minősítése) ügyében hiába kért kihallgatást a pápától. Új ciklusának csak első darabjai jelentek meg (A három város: Lourdes - Róma - Párizs) 1896-ban nyílt levélben (J\\\'Accuse - Vádolom!) tiltakozott a köztársasági elnöknél a Dreyfus-per igazságtalan ítélete miatt. A hadsereg és a bíróság rágalmazásának vádjával nagy pénzbüntetésre ítélték. A felfüggesztett egyéves börtönbüntetéstől is tartania kellett, ezért két évre Londonba költözött. 1902. szeptember 29-én a váratlan hideg miatt befűttetett párizsi házába. Éjjel szén-monoxid-mérgezésben meghalt - vizsgálat indult gyilkosság miatt, de semmit nem tudtak megállapítani. A temetésen Anatole France búcsúztatta, és az írót \\\"az emberiség lelkiismeretének\\\" nevezte. Zola holttestét később átszállították a Pantheonba. Művei ; Balzac nyomán hatalmas regényciklusokba rendezte alkotásait. Legismertebb a Rougon-Macquart család. Ennek befejezése, 1894 után új ciklusokat tervezett, de közülük csak a Három város: Lourdes - Róma - Párizs befejezésére maradt ideje. Első művészileg jelentős regénye, a Thér?se Raquin második kiadásához (1868 ) írt előszavában fejtette ki először a naturalizmus alapelveit. Leginkább a kor híres filozófusa és esztétája, Hippolyte Taine nézetei hatottak rá. Zola Rougon-Macquart család regényciklusának regényei időrendi sorrendben: Rougonék szerencséje (1869-70) A hajsza (1871) Párizs gyomra (1873) Plassans meghódítása (1874) Mouret abbé vétke (1875) A kegyelmes úr (1876) A Patkányfogó (1877) Szerelem (1878 ) Nana (1880) Tisztes úriház (1882-83) A Hölgyek Öröme (1883) Életöröm (1884-85) Germinál (1885) A mestermű(1886) A föld (1887) Az álom (1889) Állat az emberben (1890) A pénz (1891) Az összeomlás (1892) Pascal doktor (1893) Lourdes, Róma, Párizs, Termékenység, Munka, Igazság
A történet a rendezőket is megihlette és a filmsorozat végre hozzánk is eljutott. Bár a két történet eltér, de a vetített forma remélhetőleg felhívja a figyelmet a nyomtatott verzióra is, amely jó ideje ( bár méltatlanul ) az ismeretlenség homályában pihen.
A Nana Zola egyik legismertebb könyve, de azt már csak kevesen tudják, hogy egy hatalmas regényciklus része. A Rougon -Macquart ciklus nem pusztán egy család története, komoly genetikai vonulat rejtőzik a sorok között. Nana sorsa az erősen terhelt Macquart ág leszármazottjaként eleve elrendeltetett. Nehéz sorsú, alkoholista szülők gyermekeként nő fel, életmódja nem feltétlen tudatos választás eredménye, hanem sokkal inkább a körülmények következménye. Az ember hajlamos ítélkezni, de ezt csak akkor teheti meg, ha tisztában van az okokkal, így Nana felett sem törhetünk pálcát mindaddig, míg meg nem ismerjük az előzményeket. Ezért senki ne lepődjön meg, ha a Nana után marad jó pár tisztázatlan kérdés. A válaszokat a ciklus további kötetei rejtik.
Nana testvére a könyv főszereplője,akinek reménytelen, kilátástalan életén keresztül egy újabb korrajzot kapunk. Talán azért tarják a legkiemelkedőbb Zola műnek,mert a társadalmi ranglétra legalján élők nyomasztó világát mutatja be és ezzel a réteggel kapcsolatosan az embereknek nincsenek tapasztalataik. Illetve vannak,ám kívülállóként, pusztán felszínesen látni, de nem belelátni a legmélyébe nem tapasztalat.
Az elso konyv amit a szerzotol olvastam az a "Nana" volt.Evek teltek el,mire egy hasznalt konyvkereskedesben ratalaltam erre a konyvre.most a kozepen tartok.Nagyon tetszik.A gazdagok es azok akik annak kepzelik magukat ebben a hazban hihetetlenul kepmutatoak.Sorsok,csalodasok,szerelmek,alnok sag,hazugsag,kepmutatas minden megtalalhato.Kivancsi vagyok a vegere nagyon.
A történet a rendezőket is megihlette és a filmsorozat végre hozzánk is eljutott. Bár a két történet eltér, de a vetített forma remélhetőleg felhívja a figyelmet a nyomtatott verzióra is, amely jó ideje ( bár méltatlanul ) az ismeretlenség homályában pihen.