Don Delillo

DeLillo hőse az amerikai álom nyertese, az élet császára, aki űrkorszaki limuzinjával elindul A pontból B pontba, miközben groteszk kataklizmák sorozatán kell keresztülvergődnie. A Cosmopolis tulajdonképpen egy egy napba belesűrített pikareszkregény, egyben a fogyasztói társadalom éles (helyenként agresszív) kritikája, melyben az ellenállhatatlan és irritálóan tökéletes főszereplő abszurd eltökéltséggel halad valamiféle önpusztító végkifejletig. DeLillo mindezt filmszerű képekkel és sűrű párbeszédekkel ábrázolja, nem csoda, hogy szinte könyörög a megfilmesítésért - ami aztán sikerült, ahogy sikerült... erről már DeLillo nem tehet. P.

A film megnézése után olvastam a könyvet. A moziban szerintem kicsit elkapkodottak voltak a párbeszédek, de mivel a történet alapvetően érdekes gondoltam adok neki még egy esélyt és nem kellett csalódnom. A főhős eredeti karakter, bár kissé elrugaszkodott, és a történet is bejött - végét leszámítva. Van a könyvben néhány kifejezetten érdekes gondolat amin tényleg érdemes elgondolkodni. És azt hiszem, hogy pont ezek a kis furcsaságok adják a könyv igazi varázsát.