Dmitry Glukhovsky
3.7 | európa könyvkiadó kft. | 2013
A Metró-regények és a Szürkület szerzője negyedik könyvében fantasztikus képet fest a mai...
Nekem a történet nagyon tetszett, és ha a játékhoz akarom hasonlítani, a mi szereplőnk itt Hunter Artyom barátja, aki valamilyen oknál fogva nem tér vissza. Úgyhogy itt és most kijelentem, hogy ez egy tökjó történet.
Egy hatalmas történet hatalmas folytatással. Rögtön az első könyv után kezdtem olvasni, de nem csalódtam benne annak ellenére, hogy reméltem, hogy továbbra is Artyom lesz a történet főszereplője. Elsőre talán kicsit furcsa lehet, hogy több szálon mozog a cselekmény, de hamar bele lehet szokni. Csak ajánlani tudom mindenkinek!
Ez egy nagyon jó könyv, csak ajánlani tudom mindenkinek! Annyira megfogott, hogy megvettem a 2033-at, a 2034-et, az Ég gyökereit, és nyálcsorgatva várom a 2035 magyar megjelenését. Aki teheti szánja rá magát, mert olyan a könyv, hogy nem lehet letenni. Játszottam a játékkal is, silány mása a könyv nyújtotta történetnek, az aki elolvassa az elsőt, az a másodikkal és a többivel sem fog tudni betelni. Remélem lesz még sok sok része.:)
Az előző könyv méltó folytatása. Az egyik főszereplő ismerős lesz egy "régi történetből". Nem annyira filozofáló, de most is elgondolkodtató mű. A Metró Univerzum más írókkal is bővülni fog. Érdemes hát várni.
Glukhovsky egy új oldala lenne ez a kötet? Számomra legfeljebb a forma más, Dmitry ugyanaz maradt. Lehet, hogy keserűek ezek a történetek, de egyszerre könnyedek, találóak és humorosak is ahogy a szerző a könyvbemutatón nyilatkozott, ha ma írná meg őket, dühösebbek lennének szívesen elolvasnám azt a verziót is. Furcsa és elég lehetetlen vállalkozás bármilyen kultúrát kívülről igazán megismerni, de ezekkel a novellákkal is azt hiszem sikerül legalább valamennyi bepillantást nyerni az orosz lelkületbe, illetve abba, hogy a szerző hogyan látja a mai Oroszország helyzetét. Fantasztikummal átszőtt írások ezek is, de ha be kellene sorolni, akkor egyértelműen a szépirodalom polcra helyezném egyáltalán nem bánnám, ha több hasonló jellegű írást olvashatnánk még tőle.
Glukhovsky ismét nagyot alkotott. Bár tőle ezt már megszokhattuk. Nagyszerű történet nagyszerű megvalósítása. Tény, hogy - bár lehet, csak én éreztem így - van egy pont a könyvben, ahol az emberben kezdenek összekeveredni a dolgok és úgy érzi kiesnek a kezei közül a szálak. Azonban a történet kikerekedéséhez ez kell. És a történet meghálálja a türelmet és kitartást. Itt is, mint az író műveiben szokott, hatalmas csavar van a történetben, és ekkor az összes mozaik - amelyekről már azt hittük teljesen összekeveredtek - a helyére kerül.
Az egyik legjobb könyv, amit valaha olvastam. Az elejét többen lassúnak mondják, de én nem így gondolom. Tény, hogy a történet első fejezeteiben az író teljes képet ad a moszkvai metró alagútjaiban kialakult társadalomról és életről, de ez kell a teljes élményhez. És a magyar fordítás előtt is meg kell emeljem a kalapom. Tökéletes munka. A játékot is végigvittem, de a könyv jobb. A játékba kellettek az akciók, a könyvben azonban olyan feszültség uralja az embert az utolsó sorokig, hogy kéri, mégse legyen vége. És itt, a játékkal ellentétben csak a legvégén jön a csavar. De az akkora, hogy az embernek leesik az álla. Tehát én a könyvet javaslom először. Utána esetleg a játék. Talán az egyetlen olyan könyv, aminél konkrétan utáltam, hogy már vége is. Mellesleg Hollywood megvásárolta a történet megfilmesítési jogait, de rettegek tőle, hogy semmi jó sem születik belőle. Ha van egy kevés eszük, az utolsó betűig hűek maradnak a könyvhöz.
Ha érdekelnek a poszt-apokaliptikus könyvek, ezt ne hagyd ki! Letehetetlen. Az elején valóban kicsit lassú, de utána felpörögnek az események, és azon veszed észre magad, hogy mindjárt kiolvasod. Ha játszottál a játékkal (vagy a történettel párhuzamosan játszod ki, ahogy én is tettem), ami ezt a könyvet veszi alapul, még teljesebb lesz az élmény. A folytatását is csak ajánlani tudom. Bekerült a kedvencek közé.
Egy barátom ajánlotta, mondván, hogy nagyon jó, s mivel magam is szeretem a sci-fiket, hát elkezdtem olvasni. A könyv elején a cselekmény meglehetősen lassú, és néhol még vontatott is, de szépen fokozatosan felpörög, és egyre inkább leköti az embert. Összességében szerintem egy remek könyv, és azonnal neki is fogtam a folytatásnak, remélve, hogy az is legalább ennyire élvezhető lesz!
Rögtön a Metró 2033 után vágtam bele az olvasásba, és mivel nagyon tetszett az elöző könyv nagy reményekkel vágtam bele a következő Moszskvai kalandba, és nem kellett csalódnom, nagyon élvezetes volt, és külön jó volt, hogy ezúttal Hunter jóval nagyobb szerepet kapott a sztoriban, és kicsit jobban megismerhette az olvasó. Egy szó, mint száz minden poszt-apokaliptikus sci-fi rajongónak ajánlom!
Nekem kicsit lassú volt az elején, de úgy a fele körül már nagyon lekötött. Kiváncsi leszek a folytatásra :P
Jó lett a könyv. A játék meglepően hű a könyvhöz, de nyilván a könyv sokkal teljesebb, szélesebb úgymond, mint a játék.
szerintem is jó!!! én még ráadásul végig is vittem játékban is de a könyvis remek
Nagyon jó könyv mindenkinek ajánlom aki szereti az ilyen könyveket nagyon hangulatos és elragadó! Remélem a következő részét is lefordítják


sajnos csalódás. mondjuk a pc játékot előbb ismertem meg mint a könyvet, így utóbbitól is ugyan azt az izgalmat vártam. hiába. sétálgatnak, beszélgetnek, ennyi