Csoóri Sándor költő, író.

1951-52-ben az Egyetemi Orosz Intézetben tanult.

1953-54-ben az Irodalmi Újságnál dolgozott, majd az Új Hang versrovatát gondozta.

1962-63-ban A Jövő Mérnöke munkatársa, 1968-tól a Mafilm dramaturgja, 1988-tól a Hitel szerkesztőbizottságának elnöke.

A Magyar Demokrata Fórum alapító, majd elnökségi tagja.

1991-től a Magyarok Világszövetségének elnöke.

Első versei 1953-ban jelentek meg. Fordulatot jelentett költészetében a Második születésem című kötet (1967), mely már az ábrándokkal leszámoló felnőttség magatartását tükrözi. A hetvenes években vált költészete igazán jelentőssé.

Csoóri Sándor fontosabb művei:

• Tudósítás a toronyból (1963) - irodalmi szociográfia
• Kubai napló (1965) - útirajz és a napló keveréke
• Iszapeső (1965) - kisregény
• Utazás félálomban (1974) - esszé és novella
• 80 huszár (1978) - filmforgatókönyv
• A félig bevallott élet (1982)
• Pergőtűz (1982) - filmforgatókönyv
• Lábon járó verőfény (1987) - gyermekvers
• Elkártyázott köpeny (2004)
• Visszanéztem félutamról (2004)

Csoóri Sándor díjai:

• József Attila-díj (1954, 1970)
• Herder-díj (1981)
• Kossuth-díj (1990)