A kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb nyelvművésze, emblematikus alakja. „Posztmodern költőkirály,” aki költőként, próza- és drámaíróként, illetve műfordítóként is meghatározó helyet foglal el napjaink magyar irodalmában.
1953. október 12-én született Szekszárdon. 1972-ben érettségizett Székesfehérváron. A pécsi Tanárképző Főiskolán 1977-ben szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet. Ezután könyvtáros a Baranya megyei könyvtárban, majd 1979-től 1986-ig a pécsi Jelenkor folyóirat szerkesztője. 1986 óta Budapesten, szabadfoglalkozású íróként él, költői, prózai és színházi munkái mellett húsznál több műfordítást is jegyez.
Parti Nagy Lajos költőként kezdte pályáját. 1982-ben jelent meg első könyve, az Angyalstop, 1986-ban a Csuklógyakorlat. A nyelvi játékok és humor iránti fogékonysága az 1990-es Szódalovaglás című verseskötetben teljesedett ki.
1990-ben a Jelenkor folyóiratban egy ismeretlen szerző, Sárbogárdi Jolán A test angyala címmel közölt kisregényt. Rövid időn belül kiderült, hogy Sárbogárdi Jolán maszkja a prózaíró Parti Nagy Lajost rejti. A kisregény naiv, dilettáns hangvétele elsöprő erejű nyelvi humorral társult. Sárbogárdi Jolán alakja az Ibusár című drámába is bekerült.
1990 szeptemberétől a Magyar Napló felkérésére Parti Nagy kéthetente tárcanovellákat ír: ezekből az írásokból állt össze a Se dobok, se trombiták (1993) című tárcagyűjtemény, illetve az újraírt változatokból A hullámzó Balaton (1994) elbeszéléskötetnek több mint a fele.
Az Esti kréta (1995) címet viselő negyedik Parti Nagy-verseskötet olyan gyűjteményes könyv, amely az előző három kötet versei mellett új szövegeket is tartalmaz. Ezek közül a Rókatárgy alkonyatkor a kilencvenes évek magyar költészetének egyik csúcspontja.
Parti Nagy Lajos első és eddig egyetlen regénye a Hősöm tere (2000) című antiutópia, amely tudatosan politikai alkotásként olvastatja önmagát, s benne szélsőjobboldali galambok veszik át a hatalmat Budapesten. Ezzel a könyvvel kezdte meg a Magvető a szerző műveinek kiadását.
A Grafitnesz (2003) című, válogatott és új verseket tartalmazó kötet rendkívül gazdag, sokhangú lírai életművet mutat fel. Ebben a könyben jelent meg az Őszológiai gyakorlatok ciklus, amelynek verseit Parti Nagy Lajos egy bizonyos Dumpf Endre maszkja mögé rejtette.
A fagyott kutya lába (2006) című elbeszéléskötet A hullámzó Balaton párjaként, továbbírásaként is felfogható. Itt szükséges felhívni a figyelmet a két címadó elbeszélés különös kapcsolatára is: a Pálfi György által rendezett Taxidermia (2006) című film, amely több jelentős magyarországi és külföldi díjban részesült, mindkettőt feldolgozta. Az étkezés ártalmasságáról (2011), a Fülkefor és vidéke (2012), a Mi történt avagy sem (2013), és a Fülkeufória (2014) a prózaírói életművet gazdagították.
Hosszú várakozás előzte meg a Létbüfé (2017) című verseskönyvet, amely Dumpf Endre nyelvén keresztül ad megrendítő panorámát a magyar irodalmi emlékezet létösszegzőnek nevezett verseiről.
Parti Nagy műveivel ezidáig mintegy 300 kritika vagy tanulmány foglalkozott, a szerzővel több mint 60 olyan interjú vagy beszélgetés készült, amelyek nyomtatásban is napvilágot láttak. A szerző több mint 30 díj tulajdonosa, 2007-ben Kossuth-díjat kapott.
Kíváncsi vagyon erre a könyvre.