villamos berendezések trópusállósága

Tankönyvi szám: 40 437. 328 fekete-fehér és 19 színes ábrával illusztrálva. Kihajtható térképekkel. ?könyvtárból kivont? A vászon borító színét a szélein kiszívta a nap. S könyv Igen jó állapotú ELŐSZÓ Ez a könyv, mint előszavukban a csehszlovák szerzők is megemlítik, hézagpótló mű a klimatizáció szakterületén. Külföldön már régebben is - elsősorban az angolok, amerikaiak - folytattak kutatásokat a trópusi területeken használatos ipari gyártmányok, berendezések kivitelezésére vonatkozóan, de ezek vagy bizonyos speciális gyártmányok leszűkített területére vonatkoztak, vagy pedig csak általános tapasztalatok leírására korlátozódtak. Nem volt tehát a szakirodalomban olyan rendszeresen felépített mű, amely az elvi alapokból kiindulva adott volna magyarázatot az ipari gyártmányok trópusi klíma által okozott elváltozásaira, illetve megjelölte volna az ezeket kiküszöbölő gyártástechnológiát, kikészítési eljárásokat és a felhasználható anyagokat. A könyv csehszlovák barátaink kb. hétéves tapasztalatait foglalja magában. Sajnos azonban nem tartalmazza még az utóbbi évek kétségtelenül legdöntőbb trópusi tapasztalatait. Érdemes párhuzamot vonni a csehszlovák és a magyar tropizálási kutatások között. Nálunk ugyanis nem sokkal későbben kezdődtek el a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban hasonló kísérletek. Nem volt véletlen, hogy a csehszlovákokkal ellentétben nálunk a híradástechnikai ipar volt a kezdeményező. Ennek magyarázata, hogy ennek az iparágnak volt a legkiterjedtebb exportja, s így a fejlődés és haladás kényszerítette az ilyen jellegű problémák mielőbbi megoldására. Míg azonban a csehszlovák kezdeményezés össze tudta fogni a különböző iparágak legfontosabb problémáit trópusi vonatkozásban, addig nálunk részben a híradástechnikai ipar ilyen jellegű iparági leterheltsége, részben pedig ipari struktúránk folytán ez nem volt megvalósítható, 1957-ben KGST vonalon elindulva egyre intenzívebben kezdett bekapcsolódni az erősáramú iparág. így a tropizálási kutatásokkal kapcsolatos igazi komoly fellendülést hazai vonatkozásában a szocialista államok 1957-es budapesti első trópusállósági kongresszusa hozta meg. 1958-ban az erősáramú iparágon belül a Villamosipari Kutató Intézetben rendszeresen foglalkoztak a trópusállósági kutatásokkal, és már ugyanebben az évben magyar szakembereket küldtek ki Kínába a Kantonban felépített trópusi erősáramú kutató intézetbe, ahol a baráti országok szakértőivel, több alkalommal e mű szerzőivel együtt, közösen igyekeztek a felmerülő problémákat megoldani. Ezzel egyidőben küldték ki híradástechnikai iparunk szakértőit az ugyancsak Kantonban felállított gyengeáramú trópusi kutató intézetbe. Itt meg kell említenünk, hogy ez utóbbi intézet megtervezésében magyar szakemberek is részt vettek. A csehszlovák szakemberek tehát előbb kezdték meg a laboratóriumi kutatást, előbb jelentek meg Kínában a természetes trópuson, de a döntő jelentőségű munkákba már a magyar szakemberek is be tudtak kapcsolódni. Az egyre fokozódó exportigény szükségessé tette, hogy a szakmai irodalomban támadt űrt pótolják. így 1959-ben jelent meg általában a híradástechnikai ipar szakembereinek feldolgozásában a Klimatizáció című háromkötetes kiadvány, amely elsősorban elméleti vonatkozású dolgokra, irodalmi adatokra, laboratóriumi kutatásokra hivatkozva tárgyalja a villamosipari gyártmányok trópusállóvá tételének problémáit, 1960-ban jelent meg az Erősáramú ipar trópusálló gyártmányai c. munka. TARTALOM A cseh kiadás előszava 5 A szerzők előszava 7 Előszó a magyar kiadáshoz 9 A villamos berendezéseket károsító időjáráshatások tanulmányozásának jelentősége 15 L Elektrotechnikai klimatológia 17 1. A világ klímaövezetekre való felosztása 17 2. A villamos berendezéseket károsító klímahatások 24 3. A levegő magas hőmérsékletének hatása 27 4. A levegő gyors hőmérsékletváltozásainak hatása 33 5. A nagy légnedvesség hatása 35 6. A kis légnedvesség hatása 49 7. A légnedvesség gyors változásainak hatása 50 8. A levegőben levő tengeri só hatása 56 9. Sivatagig valamint sztyeppi por és homok hatása 59 10. A levegő kémiai szennyezőinek hatása 62 11. Mikroorganizmusok hatása 63 12. A többi biológiai tényező hatása 66 13. Ultraibolya sugárzás hatása 67 14. Infravörös sugárzás hatása 69 15. Az alacsony légnyomás hatása 71 16. Forgószelek hatása 72 17. Viharok hatása 73 18. Egyidejű és ismétlődő légköri hatások 74 19. A villamos berendezések kivitelezési fajtái 76 II. A dielektrikumok átnedvesedése 81 20. Az anyagok átnedvesedése 81 21. Vízpára diffúziója az anyagban 91 22. Az anyagok gáz- és páraátbocsátó képessége 99 23. A szigetelőanyag és víz rendszerre jellegzetes néhány mennyiség mérése . .101 24. Különféle szigetelőfajták szorpciós- és átbocsátóképessége 103 25. A nedvesség hatása a dielektrikum felületi szigetelési ellenállására 108 26. A nedvesség hatása a dielektrikum belső szigetelési ellenállására 117 27. A nedvesség hatása a dielektrikum veszteségi tényezőjére 122 28. A nedvesség hatása a dielektrikum villamos szilárdságára 126 29. A nedvesség hatása a dielektrikumban végbemenő ionizációs folyamatokra. 128 III. Mikrobiológiai korrózió 132 30. A szigetelőket rongáló gombák morfológiájának és fiziológiájának alapjai 132 31. A gombavizsgálatok metodikája 138 IV. Klimatikus vizsgálati módszerek és berendezések 148 32. Vizsgálati módszerek 148 33. Termosztátok 163 34. Higrosztátok 166 35. Egyetemes klímaberendezés 171 36. Sósköd-kamrák 180 37. Berendezések porral és homokkal végzett vizsgálatokra 181 38. Sugárzás vizsgálata 183 39. Penészkamrák 185 40. Szabályozó- és mérőelemek 186 41. Atmoszferikus vizsgálatok a természetben 198 V. A klíma hatása az anyagokra 207 42. Műanyagok 209 43. Természetes és szintetikus kaucsukok 217 44. Kiöntő- és impregnálóanyagok 224 45. Villamos szigetelőlakkok 228 46. Villamos szigetelőolajok 242 47. Kenőzsírok és -olajok 244 48. Sajtolóanyagok 246 49. Papírvázanyagú rétegelt lemezek 258 50. Szerves szövetvázanyagú rétegelt lemezek 266 51. Szervetlen szövetvázanyagú rétegelt lemezek 272 52. Szálas anyagok 275 53. Lakkozott szövetek 286 54. Lakkozott csövek 292 55. Papír és karton 295 56. Fa 301 57. Bőr 307 58. Kerámiai szigetelők 310 59. Csillámszigetelők 317 60. Üveg 326 61. Azbeszt, cement, márvány 333 62. Fémek 336 VI. Klímahatások elleni védelem technológiája 345 63. Tekercselések és szigetelők impregnálása, valamint felületi védelme 345 64. Gombaölő anyagok (fungicidek) használata 355 65. Felületi fémes védőrétegek 359 66. Védő mázbevonatok 364 67. Légmentes lezárás 371 68. Konzerválás 376 69. Csomagolás 381 VII. Villamos berendezések kivitelezése 391 70. Alapvető irányelvek a gyártásra 391 71. Nagy- és kisfeszültségű villamos műszerek és készülékek 399 72. Transzformátorok 403 73. A villamos energia elosztása 406 74. Forgógépek 411 75. Elektronikus, híradástechnikai és mérőműszerek 418 76. Vezetékek és kábelek 425 Irodalom 434 Név- és tárgymutató 461