A pörös atyafiak

Arany János ekként méltatja a könyvet: Akarsz, nyájas olvasó, regényt, melynek írója nem emelkedett ugyan a művészi alakítás tárgyiasságára, de kezdettől végig jelen van, ügyesen mutatja be személyeit, gyakran szól is helyettök, minden nyomon kész egy nagyot ugró, de talpra eső hasonlítással, egy jó ötlettel, egy nem várt reflexióval, -- kinek emberei, habár az ő nyelvén szólanak, jellemre mégis különbözők, elég önállók, érdekesek; meséje összefüggő, cselekvénye jól bonyolódik, de kissé amúgy ,,csinálva" fejlik ki: szóval akarsz egy hosszú téli estét mulatságosan, s ha az aphorismai bölcsészet kedvelője vagy, nem haszon nélkül, eltölteni: vedd meg a ,,Pörös Atyafiakat." Szerzője rajtavolt, hogy társalgását veled vidámmá, hasznossá tegye s ezt nem minden könyvről lehetne elmondanunk.