Köd

A bizonyosan a magyar közönségnek is csakhamar kedvelt olvasmánya lesz. Kevés oly szigorúan komoly könyv kerül még a kezébe, mint ez a tréfás gúnnyal megírt regény. A Köd voltaképpen az illúziók, a remények, az emberi hiúságok sűrű és maró füstje. Ebbe a füstös ködbe, amelyben az emberek, akár a világtalan, támolyogva, tapogatódzva botorkálnak, viszi bele Miguel de Unamuno a csiszolt gyémánt tiszta, világító fényét, hogy a csalódottak kiábránduljanak, a pöffeszkedők megalázkodjanak és a sötétség, amely mind a kettőjüket beburkolja, elenyésszen - írja fordítója, Garády Viktor Unamuno művéhez fűzött előszavában száz évvel ezelőtt, 1922-ben. Szerencse, hogy az írón és művén mit sem fogott ez a száz esztendő: valódi remekművet tart kezében az olvasó.