Általános iskolai idegennyelv-oktatás: történet, elemzés (1945-1995)

1945-ben a nyolcosztalyos általános iskola létrehozásával a rnagyar közoktatásban végbement egy strukturális változás is, megszűntek a polgári iskolák és a gimnáziumok alsó tagozata. Az egységes tömegoktatás iskolájában megváltozott az idegen nyelvek státusza: szabadon választhatóvá, mindenki számára elérhetővé tették az élő idegen nyelvek tanulását, a német és a latin mellett angol, francia, olasz és orosz nyelvet is lehetett választani. 1949-ben a tényleges, differenciált idegennyelv-tudási igények helyett a központosított szovjetizált politika, gazdaság, kereskedelem és kultúra igénye szerint az orosz nyelv oktatása vált létkérdéssé a történelem egy pillanatában, egy bizonyos időre. Az orosz nyelvet nem a modern nyelvek egyikének tekintették, ahogy az 1945-ben útjára indult az általános iskolában. Iskolai oktatását nem a valós orosz kultúra, az élő orosz nyelv éltette, hanem a direkt nyelvpolitika. Elkezdődött a magyarországi élő idegen nyelvek oktatásának egy olyan korszaka, amikor nem vették figyelembe az ország idegennyelv-oktatási helyzetét hosszú idők óta befolyásoló és alapvetően meghatározó nyelvi tényezőket, amikor mindenféle kapcsolatot megszüntettek a nyelvoktatási hagyományokkal. Ilyen oktatási körülmények között a kötelező orosznyelv-oktatás eredménytelensége előre látható volt. Az idők során azonban fokozatosan érvényesülni látszott a szakmai, a nyelvtanulói érdek, a háttérben szakmai kezdeményezések indultak az iskolán kívül és az iskolán belül. A nyelvtanuló, az egyén számára az idegennyelv-tudás megszerzése a politikailag zárt társadalmi környezetben a szabadságot, más kultúrák megismerését, utazás nélküli megközelítését is jelentette, a bezártságból való kijutás reményét éltette. Pedagógusok, kutatók és szűlők keresték a megoldást érdekeik érvényesítésére. Jelenleg Európában a többnyelvűség természetes igény, a nyelvtudáshoz való hozzájutás alapvető emberi jog, a nyelv tervezése elsősorban bonyolult alkalmazott nyelvészeti és nyelvpolitikai kérdéssé vált. Az 1945 és 1995 közötti idószak dokumentumainak és adatainak objektív elemzésével a könyv megkísérli felderíteni a magyarországi negatív nyelvtudási helyzet általános iskolához, az egy nyelv kötelező oktatásához kötődő tényezőit.