Szerelmes éveink

Aki dokumentumregényt, tényregényt, önéletrajzi naplót vagy szociográfiát, netán egyetemtörténetet vél fölfedezni e kacskaringós regényben, az téved. Teljességgel légből kapott az egész história. Olyan személyek például, mint Rákosi Mátyás, Révai József vagy Farkas Mihály soha nem is léteztek, e neveket a szerző találta ki, kék parolis rendőrök nem voltak, és soha senki nem tiltotta ki a Magyar Operaházból a Fából faragott királyfit. Hajnal István nevezetű egyetemi tanár nem tanított, és Füst Milán nevű költőt sem ismer az irodalomtörténet, mint ahogyan Klemperer sem karmesterkedett, hanem handlé volt a csepeli Bíró Művek II. kapuja tájékán. Budapest, Loire folyó, Tours, Róma vagy Párizs vitathatatlanul szerepelnek a térképen, de ez nem jelent semmit. A mappák túlnyomó része ugyanis hazudik, az igazat mondó kisebbséget pedig még sohasem volt szerencsém megtekinteni. Máskülönben az események igazak. Tényleg szeretkeztek egyetemi hallgatók néha, tanultak is olykor, órákra is jártak, sőt, még olyan is akadt, aki 1956-ban disszidált. Egyébként az Olvasóra bízatik, hogy mit fogad el hitelesnek, és tart majd kitalálásnak.