1956 Korszakváltás

Szabó Zoltán londoni emigrációja idején keletkezett, az '56-os forradalomról szóló írásait adjuk közre (a szerző 1989-ben indult életműsorozatának IV. köteteként).
Az első fejezetben az 1956 októbere és decembere között írt mintegy hatvan, napi politikai elemzés olvasható a magyar szabadságharcról s annak nemzetközi sajtóvisszhangjáról. A Küszöbről napi jelentései - egyetlen kicenzúrázott szöveg kivételével - a Szabad Európa Rádióban hangzottak el, néhányuk megjelent a The Spectator című befolyásos politikai hetilapban is. Míg a Küszöbről tudósításai egy idejűek a magyarországi forradalom eseményeivel, addig a Kívülről fél évvel később keletkezett. Az 1957-ből a forradalomra visszatekintő irodalmi napló folytatásokban jelent meg a londoni Irodalmi Újságban, míg csak félbe nem szakadt. Az Ezerkilencszázötvenhat című, 1977-ben Genfben elhangzott tudományos előadás történeti távlatba helyezi '56-ot és történelmi értékelés keretei közé illeszti a forradalmat. így az olvasó a magyar forradalom angol nézőpontjából három idősíkon és Szabó Zoltán három műfaja szerint olvashat variációkat egy témára". A szemszög állandóságából és a megközelítésmódok változékonyságából kitűnik Szabó Zoltán erkölcsileg és politikailag koherens világnézete. Az 1975-ben keletkezett Korszakváltás című, 1944-1945-ös memoárja pedig arról tanúskodik, hogy 1956-ban azokat a történelmi értékeket ismerte fel a magyar forradalomban, amelyeket akkor is keresett, amikor 1945-ben felkereste a debreceni Ideiglenes Kormányt. Akkor a hivatalos lapot, a Magyar Közlönyt szerkesztette, majd 1947-ben elvállalta a párizsi kultúrattasé feladatkörét a követ, Károlyi Mihály - az 1918 -as, első Magyar Köztársaság elnöke - mellett. '56-ban s az utána következő években a francia kormányfőt, az indiai államfőt, az angol és a francia értelmiség vezető alakjait petíciókban szólította fel a magyar demokrácia védelmére, a második Magyar Köztársaság eszmei értékeinek elismerésére és embereinek az akasztófától, börtöntől való megmentésére.
A kötetet Kenedi János rendezte sajtó alá, figyelembe véve a Londonban élő Czigány Lóránt és a Washingtonban élő András Sándor eddigi filológiai munkáit