A magyar nép eredete - Az uráli népek eurázsiai-amerikai őstörténete

A szerző e könyvének elkészítésekor azt a célt tűzte ki, hogy a magyarság elődeinek az európai jégkor- szakba, illetve az őskőkorba visszanyúló, ma még alig ismert és kutatott őstörténetét módszertanilag és szemléletében is új módon közelítse meg. Ennek jegyében eleink múltjának megismeréséhez - a ré- gészeti adatok figyelembevételével - elsősorban a bioszférakutatás két alapvető segédtudománya, az őskörnyezettan és a humángenetika legújabb eredményeit használja fel. Az elkészült mű olvasójának a neandervölgyi ember által megszállt Ó-Európában mintegy 40 000 éve meg- jelent Homo sapiens caucasicus útját tárja fel kezdeti térfoglalásától, a jégkori Kelet-Európában létrejött hatal- mas kiterjedésű uráli nyelvterület kialakulásán át, az ugor népnek a kelet-balti rassz biológiai evolúciójával pár- huzamosan végbement etnogeneziséig. Bemutatja a kőkori vadásztársadalmaknak az egész Földön végbement felbomlását - amely a pleisztocén végi klímaváltozást kísérőjárványszerű tömeges nagyemlős pusztulások ha- tására következett be -, valamint a mozgásba jött népcsoportok belső, illetve interkontinentális vándorlásait. A neolitikum folyamán növénytermelésre és állattartásra áttért közép-európai népektől eltéróen az észak- kelet-európai ugorok a mamutok gyors kihalása miatt az északi Urálon át a vadban akkor még gazdag Észak- nyugat-Szibériába kényszerültek. Azonban zsákmányállataiknak később ott is bekövetkezett pusztulása folytán onnan már három kontinens irányába szóródtak szét. Az életmódváltásra kényszerülő kisebb-nagyobb ugor csoportok eljutottak Nyugat-Kínába, Észak-lndiába, Tokarisztánba, a Kaukázus vidékére, a Folyamköz térségé- be, és behatoltak a Mediterráneumba is. A legkonzervatívabb ugor vadászok Kelet-Szibérián és a Bering-szoro- son át elérték Észak-Amerikát, majd a Brit-Kolumbia és Mexikó közötti térségben terjeszkedtek el. Az ugor vadászok egy nagyobb populációja, az önállósodott magyar etnikum a középső Urálon át visszatért Európába, és a holocén folyamán már szlavizálódott egykori uráli testvérnépek (lengyelek, ukránok és horvá- tok) közé települt vissza. A kötet szerzője az elmúlt 15-20 év folyamán keletkezett rendkívül széleskörű ésjelentős szemléletváltásra késztető, nemzetközi - főleg nyugat-európai és amerikai - fizikai antropológiai, régészeti, történeti és nyelvé- szeti szakirodalom úttörőjelentőségű eredményeit sorakoztatja fel, miközben az időtávlatokat kitágítva a ma- gyarság őstörténetét új, korszerűbb megvilágításba helyezi. SZABÓ ISTVÁN MIHÁLY (1925-) mikro- illetve környezetbiológus. 1944-ben a Nagy- károlyi Kegyesrendi Gimnáziumban érettségizett. 1947-ig a Romániai Magyar Népi Szövetség járási szervezője. 1950-ben a KLTE-n (Debrecen) biológus tanári diplomát szerzett, majd mint tanársegéd az Általános Állattani Intézetben oktatott. Később, 1974-ig, Tihany, Sopron és Budapest akadémiai intézeteiben kutatott. 1975 és 1995 kö- zött az ELTE Mikrobiológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Elindította a hazai felsőfokú mikrobiológus- és mikrobiológus technikus-képzést. 1995 és 2003 kö- zött a Gyógyszerkutató Intézet műszaki főtanácsadója. Négy éven át dolgozott külföl- di egyetemek (Kairó, Havanna, Giessen, Darmstadt, Los Angeles és Chicago) mikrobi- ológiai laboratóriumaiban. Éveken át tagja a chicagói nemzetközi mikrobiológiai munkaközösségnek, és megújított tagja a Subcommittee of Actinonnycetales of the International Union of Microbiological Society-nek (Newcastle upon Tyne). Közel 20 évig volt elnöke az Akadémia Ált. Mikrobiológiai Bizottságának. 15 éve elnöke a Magyar Kör-nyezetvédelmi Egyesületnek. 2002-ben Nagyváradon megalakította a Magyar Szakírók Szövetségét. A Magyar Tudomá- nyos Akadémiának 1990 óta levelező, 2000 óta rendes tagja. Főleg kongresszusi nyelveken mintegy 150 tudományos értekezést és könyvet írt. Tanulmányait több- szörósen (így Akadémiai-) nívódíjjal, a „Magyar Felsőoktatásért Emlékéremmel", Fehér Dániel-díjjal stb. tüntették ki. Fő műve a jelenleg is folyamatosan készülő és már több kiadást megért A bioszféra mikrobiológiája című sorozat, amelynek ed- dig négy kötetét adta közre az Akadémiai Kiadó.