A magyar nép eredete

,,Először is: Nem tévesztettem szem elől, hogy a népek régmúlt története a valóságnak megfelelően kizárólag csak sokoldalú régészeti, antropológiai, nyelvészeti, néprajzi, genetikai, ős-környezettani stb., - vagyis egyidejű és egyeztetett komplex humán- és természettudományos - megközelítéssel tárható fel. E diszciplínák külön-külön a történések folyamatába nagy valószínűséggel csak részbetekintést nyújthatnak, ha éppen nem félrevezetőek, amire a magyarság korai történetével foglalkozó és a jelenben is nagy számban publikált magyar nyelvű közlésekben példát szép számban találhatunk.Másodszor: Szilárd meggyőződésem, hogy a múlt megismerésének útja csakis konkrét adatok, terepen és laboratóriumokban végzett mérési eredmények, dokumentált leletek, korrekt számítások és mindezek szinkronba hozott értékelésén át vezethet.Harmadszor: Elvitathatatlannak ítélhető az a tény, hogy az emberiség és természeti környezetének története csak egymással szorosan összefonódó, egymást ezer szállal kölcsönösen befolyásoló egységes rendszerként tanulmányozható. Ez a nézet jut érvényre Glatz Ferenc (2002) állásfoglalásában is, aki az emberi társadalom és természeti környezete szoros koevolúciójának párhuzamos és összekapcsolt kutatását mint új modern irányzat bevezetését sürgeti. Érvényes ez a szemlélet nemcsak a természeti népek esetében, de amint azt a környezetvédelem szakemberei számtalan példával dokumentálni képesek, a modern ipari társadalmak vonatkozásában is.Negyedszer: A magyarok őstörténetének kutatása mindezidáig, nagy részletességgel és elismerésre méltó eredményekkel bár, de csak!nem kizárólag a holocénre korlátozódott, és legfeljebb 8-9 ezer évig hatolt a múltba vissza. Kontinensünk népei korai történetének legújabb kutatási eredményei azonban nyilvánvalóvá teszik, hogy az európai felső paleolitikum glaciális és interglaciális időszakai folyamán végbement humán népesedési folyamatok dinamikájának ismerete nélkül a magyar őstörténet sem érthető meg." (A szerző: Részlet az előszóból)