Édeskevés

Létezik egy titkos, kimondatlan versengés a regényírók között: ki tud jobb, hatásosabb, maradandóbb első mondatot írni. Nos, az Édeskevéssel Spiegelmann Laura alighanem elfoglalta az őt megillető helyet az élmezőnyben. Persze egy jó regényhez nem elég egyetlen remek mondat, hanem még sok száz, sok ezer kell hozzá, és az sem mindegy, mi történik az első és az utolsó mondat között. Ebben a regényben hősünk többek között a legelképesztőbb szexuális (és érzelmi) kalandokba keveredik. Az olvasók egy része talán irtózik az ilyen fokú nyílt szexualitástól, az ő megnyugtatásukra mondjuk: ezek a kalandok ugyan részletesen és naturálisan vannak ábrázolva, de sohasem öncélúan, hiszen bennük egy szerelmét örökre elvesztett nő próbálja megtalálni önmagát, döbbenetes lelki és fizikai kínok között. Pokoljárása kegyetlen, ám amikor a végére érünk, mégis érzünk valamiféle megtisztulást.