Fényes szemek tükre: - Gabi - Hogy állunk fiatalember - A gyerekek kétszer születnek - Tigris vagy birka - Az üzenet

A kötetnyitó kisregény, a Gabi, az 1952-es év figyelmeztető dátumával indul, a kötet utolsó története a 70-es évek végén játszódik. Legbensőbb rokonságunk az, hogy a húsz-huszonöt éves periódus lelkét tucatnyi fiatal lány és fiú tapasztalataival igyekeznek megidézni.
Talán paradoxon, hogy a történetek róluk, de nem éppen nekik szólnak. Ma is egyenes a hitem, hogy kérdezni a gyerekek tudnak a legjobban, ősi egyszerűséggel, sokszor megrendítő erővel.
Előfordulhat, hogy megkérdezik az embert: mi az élet értelme? Ám ha ezt egy tizenhárom éves fiú kérdezi - korántsem filozófiai célzattal -, az ugyancsak meghökkentő. Elhangzott az a kérdés. Remélem, a Hogy állunk, fiatalember? a maga dimenzióiban hűségesen ismétli meg a gyerekek kérdését. Aminthogy a Gabi-ról is gyanítható, hogy a kisfiú akinek apját-anyját bebörtönözték, viselkedésével nemcsak társadalmi, hanem morális kérdéseket is feszeget. A gyerekek kétszer születnek és Az üzenet szembeöltő fordulatot képviselnek a regénysorban. Ez egy csendesebb társadalmi-politikai kutató akaratról ismerhető fel. Az írói érdeklődés azt kutatja: mennyire határozzák meg életünket a gének üzenetei, a rejtett hálózatú közösségek. Mi a magunk felelőssége életért és halálért.
Vajon a gyerekek csakugyan így kérdeznek?
Tegnap még így kérdeztek, az bizonyos.
Somogyi Tóth Sándor