Tanulmányok a Magyar Királyság középkori történetéhez

Solymosi László 1944-ben született Veszprémben. 1968-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen kapott történelemtanári és levéltáros diplomát. Középkorkutatóként pályáját az Akadémia Történettudományi Intézetében kezdte, ahol 1968 és 1992 között dolgozott. A kötet elején négy intézmény logóját találjuk, amelyekhez pályája során szorosan kötődött, és születésnapja alkalmából ünnepi kötetet szerkesztettek számára. Az Akadémián kívül a Debreceni Egyetem, az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jelvényei ezek. Debrecenben 1992-2014, a Katolikus Egyetemen 1993 és 1997 között dolgozott, az ELTE-n 2002 óta tanított, nagyrészt professzor emeritus minőségében máig is. Kandidátusi disszertációja, amelyet A földesúri járadékok új rendszere a 13. századi Magyarországon címmel nyújtott be, s amelyet 1998-ban kiadott könyvként egyhangúan a középkorkutatás alapművének tekintenek, az opponensek javaslatára 1994-ben mint a történelemtudomány doktora cím követelményeinek megfelelő munka nyert elismerést. Méltányolva munkásságát, szorgalmas publikációs tevékenysége során kifejtett eredményeit, tanári és tutori munkásságát, a diplomatika nemzetközi szervezeteiben játszott szerepét és betöltött tisztségeit a Magyar Tudományos Akadémia 2010-ben választotta levelező tagjává, 2016-ban rendes tagjává. A kötetben hat nagyobb témakörben harminchárom tanulmány kapott helyet Solymosi László korábbi és legújabb munkái közül, tanítványai és kollégái szerkesztésében, a szerző 80. születésnapja alkalmából.

Tartalomjegyzék:

I. Gazdaságtörténet 7
Munera festivalia - Ünnep és adózás 9
Szőlőbirtok és oklevéladás a középkori Magyarországon 27
Bortizedfizetés sátornál 41
A veszprémi káptalan középkor végi számadáskönyvének forrásértéke 49
Az esztergomi Kanizsai-kápolna számadása (1496-1500) 69
Két középkor végi testamentum Szabolcs vármegyéből 87
Az esztergomi érsekség birtokállománya a középkor végén 113

II. Nyelvhasználat, nyelvtörténet 123
Árpád-kori helyneveink felhasználásáról 125
Anyanyelv és jogi írásbeliség a középkori Magyarországon 141
Egyház és anyanyelv az Árpád-korban 163
Főpapi méltóságnevek a középkori helynevekben 175

III. Jogtörténet 195
Szent István és a Pannonhalmi Apátság somogyi tizedjoga 197
Püspöki joghatóság Somogyban a 11. században 213
Püspöki joghatóság a somogyi régió felett Szent István korában 227
Konfliktuskezelés Vetési Albert egyházi és Újlaki Miklós világi földesúr birtokain 239
A 800 éves Aranybulláról 257

IV. Egyháztörténet 265
A zágrábi püspökség helye az Árpád-kori egyházszervezetben 267
Szent László király sírja, kultusza és szentté avatása 279
Szentek az Árpád-kori oklevelekben 319
Az esztergomi egyházmegye legrégebbi ünneplajstroma 333
Mátyás király és a magyarországi főpapok 345
Pilissziget vagy Fülöpsziget? 367
Királynéavatás a veszprémi székesegyházban 381
Az esztergomi érsek koronázó joga a középkorban 391

V. Nemzetközi kapcsolatrendszer 407
Magyar főpapok angliai zarándoklata 1220-ban 409
Uros pannonhalmi apát és követtársai Itáliában 1225 tavaszán 425
Uros apát külföldi útjai 443

VI. Pecséthasználat 453
A pecséthasználat kezdetei Saint-Denis apátságában 455
Istenítélet és pecséthasználat 465
Levelesített káptalanok: Eger és Csázma pecsétjei a középkorban 483
A hiteleshelyek számának alakulása a 14-15. században 497
Apácakonvent mint hiteleshely? 513
Szent Mihály arkangyal és a veszprémi káptalan középkori pecsétjei 533
Kép- és térképjegyzék 557
Rövidítések jegyzéke 560
Irodalomjegyzék 561
Solymosi László tudományos irodalmi munkássága 665