A nemzetközi polgári repülés joga

A repülés modern világunkban az utolsó nagy kalandok egyike, egyfajta jelképes ablak, amelyen keresztül a jövőbe pillanthatunk. A jövőbe, hiszen a légi közlekedési iparág már most olyan technikai, szervezeti és igazgatási megoldásokat alkalmaz, melyeket az élet más területein csak évek vagy évtizedek múlva fognak felhasználni. A repülőgépek olyan gyorsak és biztonságosak lettek, hogy a repülés merész kalandból tömegközlekedéssé vált. A nagyvárosok mellett légikikötők épültek, ahonnan percenként szállnak fel és indulnak repülőgépek a világ minden tájára. Az egykor oly hatalmas és titokzatos földgolyó kicsiny "labdává" zsugorodott, melynek bármely pontjára néhány óra alatt eljuthatunk. 
A repülés korunk legbiztonságosabb közlekedési formája, amely kivételes szellemi teljesítményeket, technikai innovációt és jelentős értékeket integrál. A légi közlekedés az egyik legszabályozottabb iparág. Összefüggéseinek megértéséhez a nemzetközi jog légijogi szabályainak ismeretére van szükség. A légijog a nemzetközi jog minőségileg elkülönült, sajátos struktúrával rendelkező része, amely a tengerjog évszázados hagyományaiból merítve alakult ki, és vált a jogtudomány egyik legfiatalabb és legmodernebb ágává. A légijog önálló jogág. Egyedi voltát a repülésbiztonsággal (safety) és a légiközlekedés-védelemmel (security) szemben támasztott rendkívül szigorú, olykor "vérrel írt" követelmények teremtik meg. 
A szerző közel 100 jogeseten keresztül és 30 ábrával szemléltetve a polgári repülés e kevésbé ismert, zárt világába kalauzolja el az olvasót. A könyv a szerző több évtizedes szakmai tapasztalatára épít. Célja a nemzetközi jog e kivételesen izgalmas területének a repülés iránt érdeklődő közönséggel való megismertetése, a repülés területén dolgozó szakemberek mindennapi munkájának segítése, illetve az elméleti és gyakorlati jogászok tudásának gyarapítása, látókörük szélesítése.
A könyvben részletesen kerül bemutatásra a nemzetközi légijog két legfontosabb alapszerződése: a nemzetközi polgári repülésről szóló Chicagói Egyezmény (1944) és a nemzetközi légi fuvarozásra vonatkozó egyes jogszabályok egységesítéséről szóló Montreali Egyezmény (1999), továbbá minden jelentős nemzetközi légijogi szerződés. A Chicagói és a Montreali Egyezmények "időtálló" jogforrások, érdemi módosításukra alig került sor, így a könyvben feltárt összefüggések és jogi megoldások évtizedek múlva is szolgálják majd az olvasót.