A fejlődő országok és a gazdasági dekolonizáció

Visszavonhatatlanul véget ért az az időszak, amikor a fejlett ipari országok társadalmának embere úgy szemlélhette a gyarmati sorból kikerült, s az önálló állami lét útjára lépő népek fejlődését, mint esetleg érdekes, de számára voltaképp jelentőség nélküli folyamatot, amely legfeljebb humanitárius megfontolások miatt érdemel figyelmet. A hetvenes évtized világgazdaságába s természetesen politikai és társadalmi folyamatiba is valóban belerobbant a fejlődő országok csoportja: az óriási demográfiai változásokról, a súlyos éhínségekről számot adó szórványos riportok után ma már szinte minden tömegkommunikációs fórum nap mint nap centrális helyen foglalkozik az energia- és nyersanyagárak nyomán felbolydult gazdasági folyamatokkal, a nemzetközi szervezetek tanácskozásait a fejlett és felődő világ képviselői közti találkozók, és nemegyszer konfrontációk jellemzik. Alighogy a publicisztika hozzászoktatta az olvasókat a "harmadik világ fogalmához, máris kiderült e világ differeciáltsága, negyedik, ötödik stb. világokra való osztógása. Simai Mihály új könyvében e nemzetközi folyamatot, a fejlődő országoknak a gazdasági dekolonizációért való küzdelmét, e küzdelem ellentmondásait, nemzetközi feltételeit elemzi. Bemutatja a 80-as években előálló új helyzetet: az immár globálissá, azaz világméretűvé és csak világméretekben megoldhatóvá váló demográfiai problémákat, az élelmiszer-ellátás kérdését, a nemzetközi erőviszonyok átstrukturálódását, az államok közti kölcsönös függőség rendszerré válásának folyamatát. Áttekinti a dekolonizációban szerepet játszó tényezők, köztük a hadsereg, a nacionalista ideológiák súlyát, a szocializmus térhódítását, majd rátér azoknak az intézményeknek elsősorban az állami tervezés, valamint az állami szektor sajátosságainak az alapos elemzésére, amelyeknek központi jelentőségük van a fejlődési folyamat sikeres megvalósításában. Könyvében kitér azokra a problémákra is, amelyeket a korábbi méreteket sokszorosan túlszárnyaló pénzügyi eladósodás, valamint a transznacionális vállalatok működése jelent. Részletesen tárgyalja a fejlődő országokba irányuló technika-transzfer és általában a t udományos ismeretek bevitelének kérdéseit, különös fontosságot tulajdonítva a szocialista országok e téren megnyíló lehetőségeinek. A gazdag, sokrétű elemzés a nemzetközi szervezeteknek köztük különösen az ENSZ-nek a gazdasági dekolonizáció folyamatában betöltött jelenlegi és jövőbeni leehtésges szerepével záródik. Simai Mihály könyvét nemcsak a fejlődő országok problémakörével foglalkozó szakembereknek, hanem napjaink társadalmi-politikai és gazdasági kérdései iránt érdeklődő valamennyi olvasónak ajánljuk.