Harcok az új "világnézlet" körül - Katolikus irodalomszemlélet 1890-1920

A Rónay László átfogó bevezető tanulmányával ellátott dokumentumgyűjtemény az 1890 és 1920 közötti magyar irodalom eleddig kevéssé elemzett, ám meghatározó vonulatát, a konzervatív-keresztény irodalom történetét tárja fel. Ez az időszak Prohászka Ottokár aktív fellépésével kezdődik, amikor a magyar katolikus egyház a közélet és a kultúra területén is szervezkedni kezdett a liberális értelmiség és politikai élet ellenében. E folyamat három évtized múlva a modern irodalomszemléletnek a katolikus irodalmi gondolkodásba való beépülésével ért véget. Rónay László hangsúlyozza, hogy a tárgyalt időszakban a katolikus irodalom esztétikailag kétségkívül alatta marad vetélytársáénak, de hatása nem elhanyagolhatóbb annál, ezért csakis úgy kaphatunk teljes képet a korszak szellemi életéről, ha e két szemlélet küzdelmét, világnézeti hátterét is a maga teljességében látjuk. A most megjelent gyűjtemény a nagyközönség előtt teljesen ismeretlen szövegek révén világítja meg azt a folyamatot, amelynek során a kezdeti merev elutasítást és indulatos reakciókat követően fellépett a másik oldal értékeire nyitott, új katolikus értelmiségi generáció. A névmutatóval ellátott, a meghatározó személyiségekről rövid portrékat nyújtó kötet a korszak irodalmi élete iránt érdeklődő szakmai és laikus közönségnek egyaránt ajánlható.