A Vörös Éva

Henry Rider Haggard talán a legolvasottabb és legnépszerűbb képviselője a szórakoztató irodalomnak. A mese és a mesélés szeretete szól benne és még valami: Afrika imádata. Bár Angliában született (1856), kora ifjúságában Afrikába került, ahol letelepedett és ahol regényeinek legtöbbjét játszatta. Csapongó fantáziája káprázatosan ügyes mesebonyolító készsége és pompás stílusa már első nagy műve után megszerezte neki a sikert, amely élete végéig hű maradt hozzá. De nemcsak az angol olvasótábor elismerése jutott osztályrészéül, ,,Salamon király kincse" című nagy regénye meghódította. az összes kultúrországokat. Ugyanígy a búr háborúban játszó ,,Jess" valamint a tibeti hátterű ,,Ayesha" is. A "Gyöngyhajadon" című regénye nagy sikert aratott a Világhírű Regények sorozatában. A legsikerültebb regénye mégis ,,A vörös Éva", amelyet ebben a kötetben talál az olvasó. Valamennyi műve között ez jelent meg a legtöbb európai nyelven és ez fogyott a legnagyobb példány számban. Hogy világsikere indokolt, azt most majd ,,a magyar közönség is megerősíti a maga ítéletével. Írta egykor a regény hazai megjelenése idején, bő 70 évvel ezelőtt az akkori kiadó. A mű élvezeti értékét növeli, hogy ebben a regényben fordítója, Zigány Árpád is remekel: érezhető, hogy kedveli hőseit, és olyan pazar magyar nyelven mesél, hogy mit sem veszünk észre a közben eltelt hetven év nyelvi változásaiból. Mert a cselekmény valóban magával ragadó. A XIV. századi Európa legfontosabb országait, így Angliát, Franciaországot, Velencét színpadául állítja történetének Haggard, s a szerelmes férfi, a hős Hugo de Cressi megpróbáltatások árán tör a siker, a felemelkedés, és egykor elrabolt szerelme, a vörös Éva felé. Hamisítatlan és élvezetes középkori lovag- és szerelmesregényt olvashat a nyájas olvasó, melynek sodró lendülete a XXI. századot idézi. (a Kiadó)