Öregmama történetei

A végtelenül eredeti, innovatív, a világ zajára figyelő Ţuculescu kivételes narrációépítő. Korunk egyik legfontosabb prózaírója. (Tudorel Urian)

Az Öregmama történetei egy erdélyi multikulturális tér kivételes megragadása, az egyszerű ruralitás és az irodalmias urbánusság, a hagyományokon alapuló múlt és a jelenkori irónia, az epikus anyag és a formai kísérletezés ötvözete. Az Öregmama történetei remekmű, a 1990 utáni és mindenkori román irodalom egyik fontos könyve. (Ion Bogdan Lefter, Familia)

Ţuculescu Erdélye és Pamuk Isztambulja olyan időt és teret vázol fel, melyek mesterien fűzött történetek színterei. Radu Ţuculescu európai rangú író. (Cristina Balinte, Cultura)

Radu Ţuculescu regénye a kortárs román (posztmodern) irodalom csúcsteljesítménye. Szédületes karnevál. Egy lehetetlen mestermű. Az örök Erdélyről. És titkairól. (KAZ)


Egy eldugott kalotaszegi falu a buja titkaival. A jelenben. Meg a múltban. A múltjában. Ami lehetne bármelyik település a maga zárt közösségével és látszólagos nyugalmával. De Petra Erdélyben van, a nagyváradkolozsvári főúttól balra, Feketetó és Sztána szomszédságában. Ide látogat éveken át Kolozsvárról Radu, és Öregmama unokája, Ditta. Az egyszerű vizitek azonban nem másról szólnak, mint történetmesélésről, időutazásról a falu hétköznapjaiban, de leginkább a lakosok múltjában, amelyben előbukkannak a buja, erotikus titkok s a kötődések keszekusza szálai. Először lassan, mintha csak egy tájképet ábrázoló festményvásznat vizsgálnánk, majd ahogy közelebb érünk hozzá, egyre gyorsabban, hogy aztán a szálak között valóságos karneválba keveredjünk Kapkodjuk a fejünket a szédületes iramtól, beszippant, behúz, feldob, majd kivet magából ez az ördögi tánc, aminek a végén tökéletesen másképp fest a festmény.
Ahogy Radu is másképp látja Petrát, miután megmerítkezett benne és a petraiak beavatták fülledt titkaikba. Gálanna, Tótjános, Margólili és Hudinella, Hermántibi és Gátipista, a boszorkányos-mézes csábítások és a feketetói vásárok forgataga, a szülői ígérgetésekben fogant jéghideg érdekházasságok elfagyott évtizedeinek sötét titka, a mindig pálinkaszagú háziurak férfiatlan-erőtlen kocsmai szájkaratéja s a mögöttük szeretőt tartó, de pironkodó asszonyságok frivol-erotikus vágyálma, az ösztönök, a vallás, a szokásjog és a kántor asszony vélt nemtudásából kirajzolódó igazság krétaköre És egy rejtélyes, háromnapos lakodalom, egy ördögi szeánsz, ahol a Holdat is ellopták, egy buja bachanália, egy pokoli dance macabre Meg egy véres balta fekete hajszálakkal. A Titok, amiről mindenki másképp tud. Valamit. Vagy sehogyan sem De Öregmama tudja, mi történt akkor és azóta. Meséje lenyűgöző, anekdotáiba furfangosan beleszövi olvasmányait, s bár Petra lakói a dombok ölében elbújt aprócska közösség tagjai, Bulgakov vagy Jack London vagy Conan Doyle nem ismeretlen néhányuknál. Öregmamánál főleg nem És az Umberto Ecó-i kérdés Ki a tettes? megválaszolása ezáltal egyre nehezebbnek tűnik. Pedig az a lakodalom az évszázad szeánsza volt, ahol eggyel kevesebben távoztak, mint jöttek.

RADU ŢUCULESCU: író, dramaturg, műfordító, színházigazgató, televíziós szerkesztő. 1949. január 1-én született Marosvásárhelyen, gyerekkorát Szászrégenben töltötte. A kolozsvári zeneakadémia hegedű szakán végzett, első versei és színházi írásai a 60-as évek derekán jelennek meg. Próza- és drámaíróként a hetvenes években mutatkozik be, később a kolozsvári rádió és tévé munkatársa, valamint a Filharmónia hegedűse. Munkáit magyar, olasz, francia, cseh, szerb és német nyelvre fordították le, megjelent műveinek száma húsz. Fontosabb díjai: kétszeres Év könyve díjas (1995, 2009), háromszor nyerte el a kolozsvári írószövetség díját (1984, 1995, 2005), 1996-ban a Nagyváradi Nemzetközi Könyvszalon különdíjasa. Erdély... Spanyolországban című tévéfilmje a Mediawave különdíját kapta Győrben (1994).
Radu Ţuculescu sajátos hangvételt képvisel az úgynevezett nyolcvanasok nemzedékének irodalmában. Jellegzetesen erdélyi író, regényeiben gyermekkorának vidéki és ifjúságának kolozsvári színtereit idézi fel, szereplői életszerű, autentikus figurák, prózáinak világa a mágikus realizmus mestereinek világával rokoníthatók. Mesélőkedve kiapadhatatlan, stílusa élvezetes, szórakoztató. Egyszerű, de nem nélkülözi a kifinomult, meglepő megoldásokat.