A boldogság 33 pillanata

Mindig nagy kérdés volt számomra az, hogyan tudom megélni az életem történéseit, képes vagyok-e arra, hogy úgy nézzek a világra, hogy abban ne egymást keresztező véletlenek kusza hálózatát, hanem valamiféle rendet, a működés egyszeri tisztaságát, egy művet lássak. Sok hétköznapi gyakorlat kellett ahhoz, hogy azonossá váljak az általam megélt idővel, és ebben az azonosságban teljességet érezzek, vagy, ahogy nevezni szoktuk: boldogságot. A boldogság nem hosszú állapot vagy az élet vége felé elért végső stádium, csupán egy-egy másodperc az életünkből, amikor a legteljesebb őszinteséggel tudjuk kimondani magunkban, igen, ez szép, ez most jó. Ilyen rövid történeteket gyűjtöttem össze itt, nem többet, 33-at, mert jó, ha egy életben 33 teljes pillanatot megélhetünk.