Olaszország magyar katonája - Türr István élete és tevékenysége 1825-1908

A bajai vaskereskedő családból származó Türr István, miután a császári és királyi hadseregből dezertálva a piemontiak közé állt, és a "forradalmi Európa bolygó lovagjaként" a badeni felkelők oldalán is harcolt, jelentős szerepet játszott a Risorgimento küzdelmeiben, az egységes Olaszországért vívott harcokban. A "rettenthetetlen magyar" Giuseppe Garibaldi tábornok hadsegéde és a dél-itáliai hadsereg hadosztályparancsnoka volt az 1860. évi szicíliai expedícióban, Nápoly és környéke katonai kormányzója, majd az olasz királyi hadsereg altábornagya, II. Viktor Emánuel tiszteletbeli hadsegéde. Beházasodott a Bonaparte-házba, és - az olasz király megbízásából - "egy Ciceró ékes-szólásával és egy Talleyrand meggyőző erejével" kényes diplomáciai feladatokat látott el. "A magyar garibaldista" emlékét a római Gianicolo-dombon, az olasz nemzeti újjászületésért küzdő hősöknek szentelt emlékparkban 1999-től szobor is őrzi. A kiegyezést követően a "galambszívű oroszlán" hazatért, és tevékeny szerepet játszott - többek között - a magyarországi szabadkőművesség szervezésében, a népoktatás elindításában, a Panama-, a Korinthoszi- és a Ferenc-csatorna építésében, továbbá a békemozgalomban. Gazdag, változatos, ellentmondásoktól sem mentes működése időben és térben egyaránt kiterjedt volt: átszőtte a 19. század második felét, és Magyarország határain messze túlnőtt. Hazája Magyarország, de otthona szinte egész Európa volt.