Az információs bomba

Atombomba? Ugyan! -a futurológusok jó ideje körmönfontabban fenyegetnek. Paul Virilio ezúttal az információs bombáról, annak ezredvégi születéséről, és a felrobbanása utáni embertelen világról szól, ahol az információk, s az azokat teremtő, illetve közvetítő eszközök veszik át az uralmat az ember által lakhatatlanná tett Földön. Genetikailag tökéletesített klónok, a mérhetetlen környezetszennyezésre fittyet hányó humanoidok, időt és teret összesűrítő információs hálózatok népesítik majd be a teljesen gépesített világot... Az ezredfodulók szinte kötelezik koruk értelmiségét a látomásokra. A Nap kialszik, a csillagok lepotyognak az égről, tenger és szárazföld eggyé válnak, majd tűz borítja el a Földet. De az igazak megmenekülnek - a régiek szerint. Ám Virilio apokalipszisében egészen másfajta igazság „tárul fel": a világvégének nem lesz emberi túlélője... Bölcsész paranoia? Összeesküvőmentes összeesküvés-elmélet? Orwellt idéző negatív utópia? Antiglobalista pamflet? Lenyűgözően lényeglátó kritika ezredfordulós világunkról? Vagy mindez egyszerre? Az információs bomba sodró lendületű víziója bizonnyal a legkülönfélébb állásfoglalásokra készteti majd olvasóit, különösen, hogy Virilio mindezt még „Seattle népének" születése előtt, a nagy antiglobalista tüntetéseket és szeptember 11-ét megelőzően írta...