Hétszer vágott mező I-II.

II. Endre alakja mélyen bevésődött a magyar nemzeti tudatba. A történetírás és Katona József Bánk bánja éles képet rajzol az Aranybullát kikényszerítő országos állapotokról, a hatalmasok túlkapásairól és a szegények nyomorúságáról. Kevesen ismerik viszont a Gertrúd halála és a nevezetes történelmi dokumentum kibocsátása közé eső időszakot, különösen II. Endre 1217-es keresztes hadjáratának indítékait. A történelemben járatos olvasók ismeretei is hiányosak a kor hatalmi erőviszonyaira vonatkozóan. A Hétszer vágott mező hatalmas történelmi tabló, amely nemzetközi összefüggéseiben mutatja meg a válságos korban lévő magyar királyságot. Fontos színhelyei a bizánci és a szentföldi latin császárságok, de elviszi az olvasót az osztrák hercegségbe, Athénbe, Spártába, Ciprusra és a bolgár cárok országába is. Passuth talán legérdekesebb magyar történelmi tárgyú regénye finom ecsetvonásokkal rajzolja meg Endre jellemét. Olvashatunk a király három feleségével való kapcsolatáról, diplomáciai és katonai akcióinak mozgatórugóiról. Endrében egy nagyravágyó, szeszélyes, de mégis jó szándékú és koncepciózus uralkodót ismerhetünk meg, akinek politikája hibás és irreális lehetett, de tagadhatatlanul céltudatos és nagyvonalú volt, s maga az Árpádok hatalmi törekvéseinek egyik legjellegzetesebb képviselője.