Mozgásszabadság - Alkotmányjogi és nemzetközi jogi alapok

A mozgásszabadság a legrégebben elismert, ugyanakkor széles körben korlátozott alapjogok közé tartozik. A jogkorlátozásra és a jogegyenlőség hiányára példák sora hozható az ókori rabszolgáktól és röghöz kötött jobbágyoktól az alattvalók és polgárok száműzésén, a vallásszabadsághoz kapcsolódó költözés jogáét vívott harcon, a fertőző betegségekhez kapcsolódó karanténokon, a kivándorlás szabályozásán át egészen az államszocialista diktatúrák kitelepítéseiig és ki nem adott útleveleiig. A kérdés vizsgálatának sajátos hazai aktualitást ad, hogy 2007. december 21-én a magyar történelemben először megszűntek vagy legalábbis szabadon átjárhatóvá váltak azok a határok, amelyek Magyarországot Európa nyugati államaitól elválasztották.
A schengeni csatlakozás történelmi pillanatának inspirációját követve, a kötet témája a mozgásszabadság: e szabadságjog érvényesülésének és korlátozásának néhány történeti és jelenkori formája, valamint az utóbbiak nemzetközi jogi, alkotmányjogi és rendészeti jogi értelmezése.
Az olvasó kezében lévő könyv célja az, hogy a magyar Alkotmány a tárgykört szabályozó 58. paragrafusának logikáját követve, egységes szerkezetben mutassa be az alapjog különböző aspektusait: az ország elhagyásához és az abba történő belépés (alapvetően nemzetközi jogi szemléletű) jogát; a közösségi jog a személyek szabad mozgására (mint a Közösség egyik alapszabadságára) vonatkozó joganyagát; a személyes szabadsághoz fűződő jog az országhatárokon belüli mozgásra vonatkozó szabályait; valamint e jog (elismerésének és korlátozásának) történetét. A kötet a Föld-rész könyvek része.