Sumér és Ázsia - Egy kazah író orientalista brilliáns elemzése a sumér és a török népek rokonságáról

Ki Olzsasz Szulejmenov és miért szükséges az, hogy sumér vonatkozású munkája a nyugati világ magyarsága számára elérhető legyen?
Szulejmenov kazah író és költő, aki történelmi, néprajzi és nyelvészeti tanulmányai során a dolgok gyökeréig hatoló alapossággal vizsgálta meg újra a sumér nép és az ázsiai török népek rokonságát. Elemzése és érvei elkerülhetetlenül azt mutatják, hogy ezek a népek egy tőről fakadtak, köztük rokonság áll fenn. Tanulmánya, mely "Sumér-name" címen "Az i Ja" (Zsazusü, Alma Ata, 1975) című kötete második és befejező részét képezi, egyik legbrilliánsabb munka, amely e téren valaha megjelent. Széleskörű elemzésben felhasznál írástörténeti, vallási, néprajzi és nyelvészeti összehasonlításokat. Bemutatja temetkezési szokások, vallási mítoszok, szimbólumok és elemi írásjelek azonosságát és fejlődési folyamatokat, elemzi a szóállomány egy részét, szótagokat, nyelvtani és hangtani egyezéseket. Végkövetkeztetésben a Sumér-türk kulturális rokonság tényének megállapítása elkerülhetetlen; véleményünk szerint a felsorakoztatott érvek bizonyító ereje sokkal tovább megy. Művének és módszerének példaként kell szolgálnia hasonló munkák számára.
Kifejezetten magyar szempontból is érdekes munka, hisz a magyarság nemcsak onogurokon keresztül van vérségi rokonságban a török népekkel, hanem az ezredforduló körüli perzsa és arab kútfők sőt a Szent Korona alsó részében vésett szöveg, és számos más érv miatt a magyarok is nagy részt török etnikumúak. Ezt fokozzák avar és hun rokoni kötelékeink. Kétségtelen azonban, hogy sumér-uralaltáji rokonság magába foglalja a finnugor népeket is.