Balga szüzek I-II.

Hogyan válik egy munkáslányból operaénekesnő? ezt a folyamatot ábrázolja Móricz Virág regénye, ennek a nem mindennapi életútnak négy sorsdöntő állomása köré csoportosítva mondanivalóját.

Az első rész, a Boldog gyermekkor, a leendő énekesnő, Gönczi Mária gyerekkorának a megidézése, a világháború utolsó éveitől a Tanácsköztársaság bukásáig villantja fel a 20. századi magyar történelem közismert eseményeinek a rendjében a regény hősnőjének családi és társadalmi környezetét; a háború végére tönkremenő asztalos-iparművész nagyapát s a proletár szülőket; a fronton elpusztuló apát és a hadiözvegy sorban élő munkásasszony anyát, a kemény és tiszta emberségű proletárokat.

A Kísérletek és kísértések a nagy gazdasági válság kezdetén beszéli el a felserdült hősnő érettségijének és első szerelmének a nyarát, s azt a küzdelmet, amivel Gönczi Mara beverekszi magát a Zeneművészeti Főiskolára.

A Más a hibás című rész már a kiforrott énekesnőt állítja az olvasó elé, aki beleszeret gyerekkori játszópajtásába, az időközben világhírű hegedűművésszé vált Klinger Fricibe. Ez a szerelem korántsem boldog beteljesülés: két művész-önzés szikrázó összecsapása, melynek kilátástalanságát a hegedűművész származása is kiélezi a fasizálódó Horthy-korszakban.

A Szemünk fénye viszont az ötvenes-hatvanas évek fordulóján jeleníti meg a nagy művésznővé érett hősnő életének folyását egyetlen napja keretében, amelynek nagy drámai konfliktusa: ezen a napon határozza el Gönczi Mária, hogy felbontja harmadik házasságát.

Így rajzol a Balga szüzek-ben négy nagy s egymásba kulcsolódó drámai történetbe sűrítve Móricz Virág négy nemzedék asszonysorsairól, céljairól, törekvéseiről eredeti, életteljes regényt.