Töredékek az ünnepről

Virágot adunk egymásnak a születésnapokon, és visszaemlékszünk a honfoglalókra, akik országot alapítottak. A múló-forgó időt évkezdetekkel tagoljuk, amit a legtöbb kultúrában megünnepelnek bármikorra essék is, hiszen ebben valamiképp a legelső kezdetre, a teremtésre emlékezünk. Kerek évfordulókon emléktáblák kerülnek iskolák falára, jeles tudósok hatvanadik, hetvenedik születésnapjára a tisztelők tanulmányköteteket szerkesztenek. Hálát adunk, hogy eljutottunk idáig, és bizakodva nézünk előre. Az élet nagy fordulóinak, az "átmenet rítusainak" ünnepei, születés-házasság-halál, beavatások: egyszerre tekintenek a múltba és a jövőbe. Az ünnep újra jelenvalóvá teszi a kezdeteket, s ezzel a jövő felé is kitágítja szemhatárunkat. Hány és hány emlékezetes kezdet kísér el életutunkon, amikor a reményteli közös örömöt éljük át valakivel. Megünnepeljük első találkozásunkat életünk párjával, azt, hogy egymásba szerettünk, és közös életünk gazdagodásának megannyi más kezdőpontját. Megünnepeljük esküvőnk napját, amikor örök igent mondtunk egymásnak. Ünneppé tehetjük keresztelésünk, elsőáldozásunk, bérmálásunk napját is, vagy azt, amikor megtérésben először vagy újra igent mondtunk az Úristen szeretetére. Mohay Tamás