Szerencsés Dániel

Ötvenhat regénye; a forradalomban álló, a levert forradalmat elszenvedő ország regénye; a százezrével felkerekedő ország regénye; a nyugatra készülődés regénye azokból az időkből, amikor a fél ország felkerekedett, ki álom-tehergépkocsin, ki álom-vonatszerelvényen, amely hipp-hopp, elviszi Bécsbe és ott ébred fel, a Hauptbannhof hatalmas, modern csarnokában, szabad földön, az újjáébredés, a dőzsölés, a bőség, a szaturnália küszöbén. (Határ Győző)

Szerencsés Dániel és a barátja, Gyuri 1956-ban úgy döntenek, hogy elhagyják az országot. El is jutnak a nyugati határig, ahol a megbeszélés szerint egy szállodában kell megvárniuk a teherautót, amely átviszi őket Ausztriába. A menekülőkkel telezsúfolt szállóban még utoljára feltehetik maguknak a kérdést: menni vagy maradni?