Gilead

Látszólag az amerikai boldog ember regénye, valójában a boldogság kereséséé.

John Ames egy képzeletbeli, ám biblikus amerikai kisváros, Gilead városának lelkésze 1957-ben, hetvenhét évesen visszatekint a saját és az ősei életére, hogy a testamentumát hátrahagyhassa hétéves fiának. Ennek a megrázó, meditatív, személyes és istenkereső számvetésnek a dokumentuma Marilynne Robinson regénye.

Apák és fiúk egymásba kapcsolódó történetei a folytonos egymásrautaltság és a kölcsönös meg nem értettség láncolataként bontakoznak ki előttünk. Az apák tékozló fiúk is egyben. John Ames történetében a családtagok és a barátok történetei épp úgy a világ megértésére lehetőséget adó példázatok, ahogy a teológiai eszmefuttatások is a legszemélyesebb kérdésekre keresik a válaszokat. Egy első látásra harmonikus világ fájdalmas töréspontjai tűnnek fel, hogy a hétköznapi drámák mögött újra megmutatkozzon a megnyugvás lehetősége.

Visszafogottságában is feltűnő könyv a Gilead, amely nemcsak gyönyörködteti olvasóját, de szinte észrevehetetlen következetességgel készteti őt is számvetésre.