Máglya Indiában – Amrita Sher-Gil szenvedélyes élete

A külföldön leghíresebb magyar festőművésznőt kevesen ismerik nálunk. Édesanyja beregszászi volt, édesapja pedig egy indiai rádzsa. Munkácsy Mihályon kívül csak ő nyerte el a Párizsi Szalon aranyérmét huszonkét éves korában. Festményei ma dollármilliókért kelnek el a nemzetközi műkincspiacon. A műértők Picassóval, Chagallal, Modiglianival emlegetik egy szinten. Úgy hívták: Amrita Sher-Gil.Rövid és viharos élete volt. Szenvedélyesen élt, csodálatosan festett, tragikusan fiatalon, huszonnyolc éves korában halt meg. India őrzi az emlékét, képei az Újdelhi Modern Múzeum legféltettebb kincsei közé tartoznak. Milliomosok, nábobok, forradalmárok, miniszterek rajongtak érte, hiába, ő mást szeretett. Megölették? Megmérgezték? Kik? Miért? Amikor kiesett kezéből az ecset, a XX. század egy szépséges nőt és nagy zsenit veszített el. Magyar volt az anyanyelve és magyar dalokat énekelt. Sírja nincs, holttestét az indiai hagyományoknak megfelelően máglyán elégették. Hamvait egy folyóba szórták. A lelke, a művészete van velünk.