Kettős mérce - Alternatíván a Rudolf Hess-rejtély megoldására

A mind ez idáig magyar nyelven olvasható legkorszerűbb Rudolf Hess-feldolgozást tartja kezében az olvasó, amely olvasmányos, izgalmas stílusa miatt nemcsak a szakemberek, hanem a szélesebb olvasóközönség érdeklődésére is számíthat.
A történelem nagy rejtélyei közé tartozik Rudolf Hess tette, vagyis az a cselekedet, amely a Harmadik Birodalom második számú náci vezérét a II. világháború elején Németországból Nagy-Britanniába repítette. A furcsa esemény motívumait, illetve következményeit történészek, zsurnaliszták sokasága igyekezett már megfejteni, de mind ez idáig senkinek sem sikerült.
A Kettős mérce Alternatívák a Rudolf Hess-rejtély megoldására című munka szerzői a történettudomány szinte minden eszközét felhasználták könyvük elkészítése során. A téma feldolgozásakor könyvtárnyi szakirodalmat, számtalan köz- és magángyűjteményt kutattak végig, nagyszámú újság- és folyóirat-cikket néztek át, megszólaltatták a még fellelhető és értékes információk birtokában lévő szemtanúkat.
A címben szereplő Kettős mérce valójában arra a megítélésre vonatkozik, ami több mint fél évszázadon keresztül jellemezte Rudolf Hess rejtélyes küldetését, és az ehhez kapcsolódó történelmi eseményeket. A szerzők monografikus feldolgozásukban Hess életét gyermekkorától a spandaui börtön utolsó foglyának haláláig végigkísérik. Vizsgálódásuk során a XX. század szinte minden lényeges egyetemes politika-, diplomácia-, eszme- és hadtörténeti kérdését érintik, az eseményeket pro és kontra érvek, illetve források megszólaltatásával világítják meg.

A háború utáni időszak liberális szellemében bátran beismerhetjük: ha van valaki, aki képes megtestesíteni a XX. századi Európa történetét, akkor az minden kétséget kizáróan Rudolf Hess. Az első világháború utáni Németország káoszba döntött világában gyökerező, a bal- és a jobboldali szélsőségek gyűlölettől átitatott, keserű küzdelmében edződött ideológiája a megalakuló náci párt húzóemberévé tette. Személye ily módon megtestesítője lett mindazoknak a paradoxonoknak és feszültségeknek, amelyek a gengszterizmus és fegyelem, az állati brutalitás és a magas fokú szervezettség ellentéteiből nőttek ki a két háború közötti Németországban. Bukott missziója magában foglalta kora legjellemzőbb komplexitásait: Amerika világuralomra törő ambícióit, a bolsevizmus fenyegetését és az angol-német háború realitásait. És akár igazi volt, akár hasonmás, Spandau Hetes Számú Foglya az Európa szívében dúló hidegháború eleven szimbóluma, a XXI. század arca lett."