5 ház

Öt ház, öt alkotóA modern villák közül több (például Corbusier Villa Savoy vagy Mies van der Rohe: Fransworth House) mint példakép került be a kollektív kulturális tudatba, csakúgy mint Adolf Loos vagy Magyarországon Molnár Farkas és Fischer Józsefvillái. A bemutatott öt ház egyike sem tagadja a modern villaépítészet hagyományait. Absztrakt geometrikus tömegekkel alakított térkapcsolataik bizonyos folytatását jelentik a modernnek, miközben konfliktusban is állnak vele. Mi a konfliktus tulajdonképpen? Viszonyuk a múlthoz és a modernhez. Az első pillanatban hasonlónak tűnő viszony azonban érzékeny különbségeket mutat.Janáky lstván építészetében finom poétikus jelleget fedezhetünk föl. Mintha házai elmesélnének valamit abból a történetből, amit az emberiség évezredek óta ír. A tárgyalkotásban megnyilvánuló önkéntelen gesztusok az Emberi létezésének bizonyítékai Janáky víziójában. Csökönyösen keresi a Szépséget, melynek létrehozása az emberi alkotóképesség legfőbb célja. De mi a szép? "A szépet a kevésbé széptől sokszor nagyon kis különbségek választják el" - mondja.Turányi Gábor nagyvonalú tereket és tömegeket alkot, rafináltan végiggondolt részletképzéssel. Az öt építész közül talán ő lép túl leginkább az absztrakt geometrikus formát, mintha kísértésbe esne a múlt csábító énekétől. Archetípusok, asszociatív formák keresésével véli meglelni az ős-otthont, ami tudatunk legmélyén lappang, de jó ízlése visszatartja a jelentésadás határának átlépésétől. Lenyűgöző terei teatralitásukkal hatnak, például a homlokzaton megjelenő üvegtéglaszemek ritmikus ismétlődése belül rituális fényjelekké válva misztikus élményt nyújtanak.Mónus János és Szőke Zsuzsa az ideális otthont szeretnék megtalálni. Törekvésükben mintha a modern optimizmusa csillanna meg. Erős funkcionalista gondolkodás jellemzi őket, ami megtartó erőként hatva nem enged az építészet útvesztőiben eltévelyedni. Az adott lehetőségek, igények és korlátok alakították a házat, mely mentes mindenféle forralizmustól és ideológiai tehertől. Építészetüket leginkább mértéktartással jellemezhetném. Gondosan megválogatott és megtervezett anyagokkal dolgoznak, de a többiekkel szemben nem engednek az érzékiség kísértésének.Janesch Péter háza a formálás minimális gesztusából született. (Egy meglévő ház felújításáról lévén szó, ezt persze könnyen meg is tehette.) Műve olyan egységet képez életével, mint ahogy Wittgenstein életműve és élete. Ahogy Wittgenstein saját életét filozófiai feladatként értelmezte, úgy ismeri föl Janesch a magáét építészeti feladatként. Az út, amit építészetében végigjár és amit saját házába beépített, saját életútja. Janesch a dolgok menetébe (háza korábbi énjébe) alig avatkozik, minimálisra redukálja a tettet, inkább szemlélődik. Magatartása rokon a taoisták "vu vei"-ével, azaz a világ folyamatába feltűnés nélkül, sietség és harc nélkül történő beilleszkedésről van szó. Redukált cselekvése elutasítását jelenti a mindenütt jelen lévő túlzott vizualltásnak, ezzel hozzásegít minket ahhoz, hogy jobban érezzük a tér jelenlétét. Nála ez a visszafogott alkotói magatartás tudatos választás: az eredet keresése az érzékelés tisztaságában.Karácsony Tamás a mesteremberek szívósságával dolgozik. Talán ő az, aki a legerősebben kötődik az anyaghoz. Ösztönös alkotó. Tervezésének kiindulópontja nem valamiféle elvont elv, hanem az anyag szépségéből és alakíthatóságából fakadó öröm. Nem erőlteti az anyagot, hagyja formálódni belőle a tömeget míg szintézisre nem jut. Házán a két párhuzamos tömeg ellentétes lejtésű fedése ennek a természetes szintézis elérésének a bizonyítéka. A természeti népek tudják házaikat ilyen magától értetődő magabiztossággal létrehozni.Ez az öt alkotás azt vallja, hogy a ház nem egyszerűen ipari termék. A lakóház olyan egyedi igényeket kielégítő, térben és időben komplex rendszer, amit tömeggyártásban nem lehet megoldani. Arra vágyunk, hogy az otthonunk csak a miénk legyen. Otthon szeretnénk lenni valahol. Lakozni vágyunk, hogy fölismerhessük önmagunkat, ahogy Kung-Fu-ce:"Mikor húszéves voltam - sokat tanultam.Mikor harmincéves voltam - már tudtam, mit akarok.Mikor negyvenéves voltam - már szilárdan álltam.Mikor ötvenéves voltam - már tudtam hallgatni.S mikor hatvan éves lettem - már követhettem a szívemet,s a törvényt nem léptem át.