Pózok a sebezhetőn - Átörökített magány - Versek I-II.

"Lászlóffy Csaba új verskötete (kettős könyve, líra-duója, ikerválogatása) egymással dialogizáló műveivel, ciklusaival, textuális kereszteződéseivel izgalmas és egyben kísérleti nagykompozíciót rajzol ki. Ebben áll egyik újdonsága. A hálózatszerűen működő elrendezésben olyan költemények foglalnak helyet, melyek érzéki finomságukkal, kontemplatív letisztultságukkal, helyenként heves, sőt kérlelhetetlen erejükkel, nyelvi erejükkel foglalják össze és gondoltatják újra a négy évtizedes alkotói pálya fő hangsúlyait. Lászlóffy Csaba poétikáit kezdettől a fokozott műgond, az européer műveltség átsajátításának és problematizálásának készsége jellemzi. Lászlóffy ikerkönyve azért delejezően nehéz, nagy téteket mozgató opus, mert egyidejűleg tiszteli, állítja és forgatja fel azt a rendet, amelyből vétetett: ott bontakozik ki a korábbi kötetekhez képest új tónusaival, ahol nem várnánk, azaz nem pontosan ott, ahol várnánk. Terjed. Szétterjed. Létezésről valló versei (pl. A Hatodik az a-moll börtönében; Éj suhan át az íróasztalomon; Ahasvérus-ballada; Hegel búcsúlátogatása Hölderlinnél; Mint sebzett tárgy; Naplórészlet; Szinopszis) a kortárs magyar nyelvű költészet fontos darabjai. Az ikerkötet egy méltatlanul keveset emlegetett nagy líra (nem záróköve, hanem) széttekintési lehetősége.
Korpa Tamás"