Két kárpátaljai parasztpróféta szent iratai

A 30-as évek végén két református parasztpróféta és köréjük csoportosulva két paraszt-ecclesiola is szerveződött a trianoni békediktátum következtében csehszlovák, magyar, majd ukrán és szovjet állami fennhatóság alá került Kárpátalján. Az egyik 19371977 között Borku Mariska vezetésével működött Tiszaágteleken. Borku Mariska 40 éven át írta azokat az igéket, látomásokat, szózatokat, jövendöléseket és tanításokat, amelyeket Jézus vagy a Szentlélek sugallt neki. Lettszövetség című, szentnek tartott kézirata, amelyet a prófétaasszony és hívei a Biblia folytatásaként fogtak fel, évről-évre gyarapodott és másolatokban terjedt, hívei házi istentiszteletek és egyéni ájtatosságok alkalmával használták.
A szomszédos Nagydobronyban élt és két évtizedig működött a másik próféta, Szanyi Mikó Borbála, aki elsősorban családtagjaiból és rokonságából szervezett maga köré egy imádkozó csoportot, az ún. erdősi vagy rekeszi gyülekezetet. Látomásban kapott igéit ő is leírta Örökkévaló Evangélium címen.
Kötetünkben mindkettőjük művét közreadjuk, a Lettszövetséget felfedező Küllős Imola, valamint a Nagydobronyban kutatott Sándor Ildikó tanulmányainak kíséretében. Ez a maga nemében egyedülálló szövegkiadás a puritán hagyományokat őrző protestáns népi vallásosság hiteles és megrendítő dokumentuma.