Kudrun - Középkori német hősi eposz

A vélhetően a 13. század negyedik évtizedében keletkezett Kudrun a középkori német epika egyik érdekes alkotása. A középkorban ugyan csekély visszhangra talált, a romantika korában viszont Németországben az egyik legnagyobbra tartott középkori mű volt, népszerűsége időnként még a Nibelung-énekét is felülmúlta. E népszerűség mindenek előtt a romantika középkor-kultuszával magyarázható. Wilhelm Grimm például előadásokat tartott róla a berlini egyetemen és a kor irodalomtörténészei is nagyra becsülték, később viszont a feledés homályába merült. Az eposz ismeretlen szerzője részben régi germán mondát, részben a mediterráneumban sokfelé ismert töténetet dolgozott fel, de merített más középkori német epikus művekből is (például a Nibelung-énekből vagy a Wolfram von Eschenbach Parzivaljából) és - vélhetően közvetve - az ókori illetve az arab irodalomból is. Kőrös Endre, a pápai református gimnázium tanára, később az ottani református tanítóképző igazgatója, a múlt század elején magyarra fordította a művet, a fordításból Babits Mihály méltató hangon írt a Nyugat hasábjain. Kőrös Endre 1910-ben megjelent fordításának azóta nem volt új kiadása.