Kölcsey Ferenc

Nyelvtudományi munkák

KÖLCSEY FERENC MINDEN MUNKÁI

universitas kiadó  | 2021  | MAGYAR nyelvű  | KEMÉNYTÁBLA  |  1288 oldal

A Kölcsey Ferenc Minden Munkái sorozat legújabb kötete 1288 oldal terjedelemben közli Kölcsey összes nyelvtudományi írását, gyűjtését, továbbá a Mondolat és a Felelet a Mondolatra szövegét, mindezt részletekbe menő jegyzetekkel és magyarázatokkal ellátva.

A Kölcsey Ferenc Nyelvtudományi munkák című kötet annak a sorozatnak a része, amely 1991-ben az MTA Irodalomtudományi Intézetében megindult alapkutatásként Kölcsey Ferenc minden munkáinak (KFMM) kritikai kiadására vállalkozott. A kutatócsoport megszervezését, az előkészítő munkákat Dávidházi Péter végezte, majd hosszú éveken át Szabó G. Zoltán sorozatszerkesztő vezetése alatt évről-évre egyre több kötet látott napvilágot (elsőként a Szilágyi Márton által kiadott Szépprózai művek 1998-ban); a kutatócsoportot a kétezres évek végétől Völgyesi Orsolya irányította; jelenleg Fórizs Gergely látja el a sorozatszerkesztői teendőket. Bármennyire is meglepően hangzik, de Kölcsey nyelvtudományi, filológiai munkássága jórészt még ismeretlen előttünk. Ennek okai között bizonyosan megemlíthető a teoretikus fő mű hiánya, a filologizálás időtartamának viszonylagos rövidsége, a filológiai munkák jó részének kéziratos, feltáratlan és feldolgozatlan volta, mint ahogyan egy - lényegében nem vizsgált - szatirikus pamflet hatástörténetileg túlhangsúlyozott szerepe is. És bizonyosan közrejátszott ebben a recepció ama korán kialakult zárványa is, amely Kölcseynek a magyar nyelv alakításában játszott szerepét nem önmagában a nyelvre irányuló tudós filológusi tevékenységként, hanem sokkal inkább az írói- és politikusi szerepvállalás kontextusában, a kora 19. századtól kialakuló nyelvi alapú nemzeti identitás horizontján tárgyalta. Annak ellenére tehát, hogy Kölcsey életének egy szakaszában a nyelv tudományos vizsgálatát tartotta egyik legfőbb feladatának, életrajzi levelében hangsúlyosan említve philologiai disszertációját, és már az első komoly visszatekintő írás is a magyar nyelv ügyében tett fellépést tekintette az írói pálya legfőbb értelmének, mégsem született áttekintő munka Kölcseynek kifejezetten a magyar nyelvre vonatkozó nézeteiről és munkáiról. Ha az ismert életrajzokat olvassuk, feltűnő, hogy ennek kapcsán jobbára a nyelvújításban játszott szerepe kerül szóba 1814-1815 tájékáról, többnyire a Mondolatra adott Feleletet, esetleg egy német nyelvű nyelvtudományi pályamű magyar fordítása (Jenisch pályairata). Az ellentmondás aligha oldható fel azzal, ahogyan azt a recepció teszi, hogy a nyelv ügyének képviseletét egyedül az írói (szépírói, kritikusi, illetve szónoki) munka függvényében értelmezi. Ha kevés számmal is, de Kölcsey nyelvtudományi dolgozatai már az első gyűjteményes kiadástól (MM1) fogva ismertek voltak, az 1842-ben megjelent IV. kötet "Nyelvtudományi dolgozatok" fejezetcím alatt három korábban csak kéziratos formában létező szöveget is közre adott. A még Kölcsey életében megjelent, a nyelvhez és a nyelvújítási harchoz köthető írások, vagyis a Felelet a' Mondolatra és az Új szók az V. kötetben, a "vegyes" dolgozatok között jelentek meg. Az ezt követő kiadások viszont semmi újat nem hoztak, a Kölcsey-filológia eme néhány szöveg körül volt kénytelen forogni. Az 1960-ban megjelent addigi legteljesebb összkiadás (KÖM2) két további kéziratos művel bővítette az addig ismert opusokat - egy diákkori jegyzettel és egy jogi szakszavakat tartalmazó listával -, az 1968-as kiadatlan írásokat tartalmazó kötet (KFKiadatl.) pedig számos diákkori kompendiumot is közreadott szintén Szauder Józsefnek köszönhetően, de ezek között kifejezetten filológiai-nyelvészeti tárgyúnak csak egy volt mondható. Nagyjából ekkor, ezen a ponton rögzült tehát Kölcsey Ferenc nyelvtudományi írásairól való tudásunk. Kölcsey ismert nyelvtudományi tárgyú szövegeinek korpusza összességében tehát valóban nem volt túlságosan soknak mondható, de ez a kevés sem kapott koncentrált figyelmet a recepcióban. A talán legismertebb (és a legkevésbé tudományos) művének, a társzerzőként írt Felelet a' Mondolatra címűnek is több mint száz éve jelent meg az első és eleddig utolsó kritikai igényű közreadása Bánóczi József jóvoltából, aki a Mondolat mellett a Felelet keletkezési körülményeinek feltárásával sokat törlesztett a Kölcsey kutatás addigi adósságaiból. Kivételként említendő Csetri Lajos, aki nem a már ismert szövegek, hanem egy levél alapján közelítette meg Kölcsey munkásságát. Ebben az 1815 július 5-én Kazinczy Ferenchez írott levélben foglalta össze röviden Kölcsey Ferenc (előző évben készített filológiai disszertációja alapján) a magyar neológiával kapcsolatos elveit. A levelet Csetri paradigmatikus, "nagy elméleti jelentőségű" szövegként értékelte, az 1974-ben megjelent tanulmányában arra hívva fel a figyelmet, hogy a "tudományos nyelvészet világánál dilettánsnak mondható" Kölcsey meghaladta korának magyar nyelvfilozófusait, hipotézise jobban megértette a herderi nyelvfilozófia és a romantikus nyelvbölcselet mélyebb összefüggéseit. Kölcsey filológiai tevékenységének részletes felfedezése és értékén való kezelése azonban mégis elmaradt, az említett filológiai disszertáció kérdésével és Kölcsey neológia szemléletének egészével Csetri Lajos sem foglalkozott tovább, mi több, kritikatörténeti monográfiájában (1991) később revideálta, lényegében visszavonta idézett kijelentéseit. Az elmúlt csaknem két évszázadban kifejezetten Kölcsey nyelvészeti szerepével kiemelten a magyar nyelvtudomány sem foglalkozott. Mindezek alapján talán nem túlzó az a kijelentés, hogy Kölcsey nyelvtudományi munkáinak olvasása lényegében még nem történt meg. A kritikai kiadás ennek megváltoztatásában szeretne közrejátszani. A mostani kiadás keletkezésük megállapított sorrendjében adja közre Kölcsey csaknem valamennyi, e tárgyban készült írását, hosszabb bevezető tanulmánnyal, a jegyzetekben tárgyi, nyelvi magyarázatokkal, a keletkezés és a megjelenés vonatkozó adataival, a függelékben pedig szinoptikus szövegközléssel a Felelet a' Mondolattól nehezen elválasztható Mondolat című paszkvillust és annak Szentgyörgyi Józseftől származó forrásszövegét is megjelentetve. A szövegek egy rövid, de intenzív alkotói periódusra irányítják a figyelmet, és két, 1814-ben Pécelen készült nagyobb mű köré csoportosulnak. Az 3 egyik a Criticai Jegyzetek a' Magyar Nyelv' jobbitásáról címet viselő, Kölcsey által többször említett, szövegszerűen nem ismeretes, elveszettnek tekinthető filológiai disszertáció. A másik pedig a Felelet a' Mondolatra című, Szemere Pállal közösen alkotott, Kölcsey tudtán kívül megjelenő, később számára sok kellemetlenséget okozó gúnyirat. Milyen a magyar nyelv? Milyen legyen a magyar nyelv? Ezekre az ekkor igen alapvető kérdésekre kívánt Kölcsey elméletileg megalapozott, tudományost választ adni, a mesterének tekintett Kazinczy Ferenc neológiai koncepciójának és személyének védelmében - Szemere Pállal közösen - fellépni. A válaszokat tartalmazó nyelvtudományi írások együttes kiadására, így együtt olvasására és szemlélésére a mostani kritikai kiadás nyújt először lehetőséget, a már ismert, megjelent művek mellett hiánypótló módon adva közre számos eddig nem ismert kéziratos munkát is.

Tartalomjegyzék:

SZÖVEGEK 1809 Jegyzések az Ortographia Ungaricáról Debrecen, 1809. augusztus 23. A' Magyarok' Articulusáról eggy kis jegyzés Debrecen, 1809. november 22. 1814 Garvebol tett Jegyzések Pécel, 1814. június 27. Felelet a' Mondolatra Pécel-Lasztóc, 1814. július-október [Gyárfás a Mondolatoshoz Pécel-Lasztóc, 1814. július-október Jenischböl való Jegyzések Pécel, 1814. augusztus 1. [Az idegen Phrasesekkel való élésről Pécel, 1814. július-szeptember A' szókurtitásról Pécel, 1814. július-szeptember A' szószármaztatásról Pécel, 1814. július-szeptember [Kivonat K. W. Kolbe Über den Wortreichthum der deutschen und Französischen Sprache című munkájából Széphalom, 1814. október 2. [Jegyzések K. W. Kolbe Über Wortmengerei című munkájából] Széphalom, 1814. október] [Jegyzések Kis János pályairatából Széphalom, 1914. október 15. A' Magyar nyelv' Bildsamkeitjárol. Kazinczynak Tübingi pályaírásából Széphalom, 1814. október 16. 162 4 [Jegyzések Kazinczy Ferenc Pandektáiból Széphalom, 1814. október 17. Philológiai Töredékek Lasztóc, 1814. október 22. 1815 [Grammatikai szójegyzetek az Ilias-fordításhoz Cseke, 1815. október 14k.] Rövíd Lajstroma a' Debreczeni Grammatika' hibás állításainak Cseke, 1815. október 20.] Rövid lajstromok Aranka György grammatikai hibáinak az Erdélyi Társaság Első Kötetében Cseke, 1815. október 21.] Előszámlálása azon Princípiumoknak mellyek a' Révai' Grammatikájában megállítatnak Cseke, 1815. október 24. k.] 1816 [Jegyzések Szemere Pál jegyzetei-ben Pest, 1816. február 12. Cseke, 1816. május 24. 209 1823 A' Nyelv változásairol [Cseke, 1823. február 16.] Jegyzet az Új Szókrol a' Magyar Szófabrikák számára [Cseke, 1823. február 16. után] 1824 Új szók [A Nyelvmívelésről 1832 Műszavak a' törvénytudományból 1832, május 14. JEGYZETEK Bibliográfia Bevezetés a jegyzetekhez FÜGGELÉK. 1. Mondolat Jegyzetek Névmutató
+ Mutass többet - Mutass kevesebbet
Utolsó ismert ár:
2 992 Ft

A termék megvásárlásával

299 pontot szerezhet



Személyes átvétel

Ingyenes


Házhoz szállítás

14 000 Ft felett ingyenes

Kiadó universitas kiadó
Kiadás éve2021
NyelvMAGYAR
Oldalak száma:1288
BorítóKEMÉNYTÁBLA
Súly1548 gr
Sorozat KÖLCSEY FERENC MINDEN MUNKÁI
ISBN9789639671843
Árukód2758403 / 1207398

Vásárlói értékelések, vélemények

Kérjük, lépjen be az értékeléshez!

Utolsó ismert ár:
2 992 Ft

A termék megvásárlásával

299 pontot szerezhet



Személyes átvétel

Ingyenes


Házhoz szállítás

14 000 Ft felett ingyenes

Huszti Gergely: Adria CsillagaHuszti Gergely: Adria Csillaga