Két élet - Szeszélyes regény 1862

Az 1862-ben megjelent regény Jósika Miklós (1794-1865) egyik utolsó alkotása, melyet a Világost követő emigrációban, Brüsszelben írt.
A Két élet a 19. század egyik legkülönösebb magyar nyelvű prózai szövege, annak ellenére, hogy maga Jósika nem tartotta sokra: egyik levelében úgy nyilatkozott róla, hogy egy ,,ártatlan" regény fabrikált, ingujjban és hálósapkában.
A történet szerint a szécsvári kastélyban Szécsi Kálmán a 19. századi földbirtokosok mindennapjait éli. Az hoz változást, amikor nagyanyja, az öreg grófnő odaköltözik, s magával hozva a Szécsik ősképtárát, ,,24 Szécsit", akik azontúl a nagyteremben ,,kísérteti szemekkel" néznek le leszármazottaikra. Az ősök képtára olyannyira birtokba veszi Kálmán tudatát, hogy idővel álmai is ezen ősök alakjaiból szövődnek. Élete innentől két színtéren, egy 19. és egy 12. századin zajlik.