Történelmi emlékezet és mitikus történet Krúdy Gyula műveiben

Kelemen Zoltán könyve a Krúdy-életműnek azt a részletét vizsgálja, amely kapcsolatba hozható a Magyarország uralkodói székében több évszázadot töltő Habsburg-családdal, valamint azzal a mítosszal, melyet a Habsburg-mítosszal szemben Krúdy tételez. Ez a magyar Nagyboldogasszony-kultuszra és Mária-tiszteletre alapítható sajátosan magyar Mária-kultusz, mely a Nyírség-novelláktól és -regényektől a hírlapi cikkeken át a Bakonyt és különösen a Várpalotát megjelenítő alkotásokig számtalan helyen megfigyelhető az író életművében. A szeretve-gyűlölségnek azzal a fajtájával van dolgunk Krúdy esetében, amely akár kortársként, akár egy Trianon utáni magyarság képviselőjeként nosztalgikus vágyódással tekint az ausztriai ház regnálásának utolsó évtizedeire, az Osztrák Magyar Monarchia korára, ugyanakkor éles szemmel látja annak összes hibáját is.