Jó utat, Anna! - És más elbeszélések

"Idősebbik fiam, amikor úgy hároméves lehetett, egy borús napon közölte velem, hogy horgászni megy. Kivonult az előszobába, majd kis idő múltán egy nagy hallal tért vissza. Nyögve cipelte karján a zsákmányt, s letette elém az asztalra.
- A halak királya! Királyhal! - mondta büszkén.
- Kihorgásztam!... Megesszük, jó?
- Jó - egyeztem bele.
Földarabolta, belerakta a homokozószitába, megfőzte, és kis tányérkákon elénk tálalta. Finom volt. Mind megettük.
Sokat horgászott abban az időben. És vadászni is szeretett. Főleg medvére. Egyszer akkora medvét lőtt, hogy ketten is alig tudtuk behozni az előszobából. Ilyenkor meghatóan boldog volt. És szebb is, mint máskor.
Az ő szép örömétől én is mámoros lettem. S elfogott a varázslás óhaja. Benépesíteni erdeinket, folyóinkat - medvékkel, királyhalakkal! Csak úgy nyüzsögjenek! Hogy fiaink jó fegyvereikkel, alkalmas eszközeikkel kedvükre vadászhassanak, halászhassanak bennük!
Féltve őrzöm magamban e mámoros óhajt. Hiszem, hogy élni, dolgozni csak ezzel - ezáltal - érdemes.
És persze írni is" - írja vallomásában az író.
Kötete egy kisregényét, több mint tíz elbeszélését és a 19-es forradalmár Jancsik Ferenc alakját bemutató írását tartalmazza.